Előző rész vége: -Figyelj,nagyon jó monológot találtam ki erre az esetre, de örülök, hogy nem kellett elmondanom és hogy most már minden tiszta. Erre elkezdett csörögni a telefonom.Megnéztem, hogy ki hív, Jace az. Se perc alatt felvettem.
-Szia. Na, mizu?
-Szia, semmi nagyon vártam már, hogy hívj vagy írj, hogy mizu, de nem tetted így léptem én.
-Ja, értem. Képzeld, pont most megyünk Matthew lakására.
-Hogy mit csináltok?
-Megyünk Matthew lakására.
-Bocsi, tuti rosszul értettem kérlek, ismételd meg.
-Megyünk Matthew lakására.
-Mi az, hogy mész a lakására? Ez azt jelenti, hogy tiszták a szándékai? Hallod tisztásztátok a határokat? Minden oké? Verekednem kell? Esetleg már nem akarsz velem lenni?-Hát olyan aranyos és hülye egyszerre. Vajon mennyire lenne romantikus, ha ezt mondanám neki? Na, mindegy.
-Képzeld ízig, vérig heteró és csak barátok vagyunk és nem kell verekedned. Ja, és minden vágyam az, hogy veled legyek. Ne is próbálj a jövőben ilyenekre gondolni, hogy nem vagyunk együtt.-Sóhajtott egy hatalmasat.
-Annyira megkönnyebbültem. Nagyon ideges voltam, hogy mi van. De örülök, hogy így alakult. De akkor miért is mész a lakására?
-Nem egyértelmű? Természetesen a hűtőt megyek kifosztani.-Erre a kijelentésemre Jace és Matthew is felnevetett.
Nem értem mit nevettek, én komolyan gondoltam. Nagyon éhes vagyok.-Na jó, erre most még jobban nevetnek.
-Szerencséd van, pont tegnap vásároltam be.
-Egy pillanat és erre visszatérünk csak leteszem Jacet.
Jace most leteszem, majd este írok. Vigyázz magadra.
-Okés, én mikor nem vigyázok magamra? Szia.
-Na itt vagyok.-Fordultam Matthewhez.
-Vettem észre.-Mosolygott.
-Pontosabban mit is vettél?
-Hát makaróninak valót csomó gyümölcsöt és zöldséget na meg nasit és jégkrémet és, ha jól emlékszem akkor szendvicsnek valót.-Amint meghallottam a jégkrém szót annyira megörültem. Szerintem Matthew is észrevette.
-Matthew milyen jégkrémet vettél?
-Hát vettem csokisat, vanilliásat, epertortásat.
-Pontosan merre is laksz? Milyen messze van még?-Matthew úgy kiröhögött, mint még soha. Nem értem, miért olyan vicces az hogy szeretem a jégkrémet? Valaki mondja már el nekem!
-Nincs öt perc és ott vagyunk.
-Király, egyébként nem leszek sokáig ott, ha nem baj.
-Okés, szerinted meddig fog tartani kienned a hűtőmet?ű
-Úgy másfél órát mondanék rá.
-Az még tűrhető.-Kacsintott rám.
-Oh... egyébként milyen haverodnak vagyok a zsánere?
-Ja, hát... konkrétan a legjobb barátomnak és ezért is akartam veled nagyon összehaverkodni. Ráadásul mutattam képet rólad és teljesen bejössz neki.
-Aham... mondtad neki, hogy van már valakim?
-Igen, szerencsére nem omlott össze tőle.
-Ennek örülök.-Matthew hirtelen megállt mellettem.
-Megérkeztünk, itt lakom.-Mutat egy panelházra.
-Hanyadik emeleten?
-Szerencsére a 3.-on. Sajnos nincs lift.
-Oh... hála már azt hittem, hogy rengeteget kell, majd lépcsőzni.-Nevetett ki ismét. Nagyon vicces lehetek, ha ilyen sokan nevetnek rajtam. Lehet komikusnak kéne mennem. Ezt az ötletet elvetem B tervnek. Hiába nincs még A. Nem baj legalább B tervem már van. Szépen lassan battyogunk fel a harmadikra. Most a kettőnk között lévő csend nem kínos. Most már, hogy tudom mi a szitu nem is csodálom, hogy nem az. Valamiért eszembe jutott az, amit Jaceről és a régi vagy mostani baráti társaságáról mondott... és az a srác is. Nem akarok megismerkedni a zöld szörnnyel, tudjátok a féltékenységgel, de attól tartok, hogy az ajtómon kopog. Várok, hogy el menjen és akkor majd kiteszek neki egy táblát, hogy „Elfoglalt vagyok, kérem ne zavarjanak úgy örökre!" hátha nem jön vissza. Viccet félre téve nem akarok féltékeny lenni, hisz én vagyok együtt vele. Akármi is volt köztük, ami túl tesz a barátságon már nincs. Sőt lehet, hogy csak barátok. Na jó, erről majd megkérdezem. Mire észbe kapok sikerül neki mennem Matthew hátának.-Uh... bocsi csak egy kicsit elbambultam.
-Nem baj, hidd el neked jobban fájt, mint nekem. Na, de itt vagyunk.-Vette ki a zsebéből a kulcsot. Természetesen a zárba tette és kinyitotta az ajtót. Udvariasan előre engedett. Engem meg úgy neveltek, hogy vegyem le a cipőmet abban az esetben, ha másnál vagyok és nem engedték meg, hogy rajtam maradjon. Pont veszem le a cipőmet, mire Matthew megszólal, hogy nyugodtan rajtam maradhat. Szépen lassan megyek bentebb és körbe nézek a lakásában. Az előszobából a konyhába lyukadunk ki, ami egyben van a nappalival is. Nagyon hangulatos így. A falak halvány kékek. A konyha elég modernek tűnik innen és ott van a már sokszor emlegetett hűtőszekrény is. Kicsit tovább haladva kilyukadunk még egy folyosónál, ahol van 4 ajtó. Matthew felé fordulok.
-Megnézhetem mit rejtenek az ajtók? Ja, egyébként nagyon tetszik eddig a lakásod.
-Persze, menj csak. Köszi.-Mosolyog. Elindultam és benyitottam a baloldalon elhelyezkedő első ajtón. Hát igen itt a budi, jó tudni. Becsuktam és elindultam a mellette lévőhöz. Na, itt meg a fürdő. Oké, akkor nézzük meg mi található a jobboldalon. Ugyanúgy benyitottam és ez most egy szoba volt, ha minden igaz, akkor egy vendégszoba. Elég hangulatos, de komolyan olyan érzést kell, mint amikor már több éve nem voltatok a szobátokban, de tisztaság van, mert anyukátok rendszeresen takarított ott. Értitek, kellemes a légkör. A mellette lévő szobába is benyitottam. Igen, tuti, hogy az ő szobája. Sötét zöld falak poszterekkel hozzá tenném fél meztelen csajos poszterekkel, gitár a szekrénynek támasztva, ruhák szanaszét. Na, de az ágy legalább be van vetve. Oké miután ezzel is megvoltam bementem a konyhába.-Na, sikerült feltérképezned a terepet? Egyébként nyugodtan érezd magad otthon.
-Igen, sikerült. Köszi. Éhes és szomjas vagyok.-Találjátok ki mi történt. Igen, természetesen kinevetett. Miért is ne? Ez már csak természetes.
Csak szólnék, hogy te mondtad, hogy érezzem magam otthon. Na, meg megbeszéltük, hogy kieszem a hűtődet.
-Igaz, szolgáld csak ki magad nyugodtan.-A hűtő felé mutatott. Azzal a lendülettel mentem is.
-Figyelj, én nyugodt leszek, te már nem biztos, amikor meglátod, hogy nincs semmi a hűtőben.-Kinyitottam és megnéztem mit rejt. Oké eldöntöttem, szendvicset csinálok. Tudjátok azt a jó félét. Saláta, sonka, sajt, paradicsom, majonéz, uborka. Minden van itt hozzá. Mivel kedves vagyok és az ő otthonában vagyok és az ő kajája, ezért megkérdezem csináljak-e neki.
-Neked csináljak jó féle szendvicset?
-Igen, de milyen az a jó féle szendvics?
-Hát, jó féle.
-Okés, akkor ezt rád hagyom.-Mosolygott. A szendvicskészítés komoly menetét a csengő hangja zavarta meg. Matthew felé néztem.Látszott rajta, hogy ő se tudja ki lehet az. Miután még egyszer csöngettek Matthew felállt és elment ajtót nyitni. Én a konyhából annyit hallok, hogy valaki elég hangosan köszön neki és elkezdenek beszélgetni. Oké most már világos, hogy ismerik egymást, de vajon ki lehet az? A kíváncsiságom miatt az előszoba irányába indultam el. Sajnos Matthew eltakarta a titokzatos idegent,így az ajtókeretnek támaszkodva vártam, hogy lássam és hogy kényelmesebb legyen keresztbe tettem a kezeimet. Egy perc sem telt el és Matthew arrébb ment. Így lehetőségünk volt szemezni egyet a titokzatos idegennel és megvagyok lepődve. Asrác, amikor meglátott-igen srác a titokzatos idegen- elpirult és meg volt lepődve és még el is nézett. Milyen reakciókat váltok ki a srácból. A srác Matthew felé fordul, ahogy látom súg neki valamit. Annyit hallok ebből az egészből, hogy a srác mondja Matthewnek, hogy nem mondta, hogy itt leszek. Okboy. Hát... ez elég meglepő, nem? Na mindegy, ideje bemutatkoznom. Szépen lassan oda sétáltam elé, nem akartam már elijeszteni vagy bármi ilyesmi és kinyújtottam neki a kezemet.Sziasztok!!😘 Először is szeretnék mindenkinek boldog Mikulást kívánni!!🤗🤗 Másodszor pedig nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastátok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. A helyesírási hibákért bocsánat. Véleményeiteket kommentben várom. Puszi🥰❤️
YOU ARE READING
Örökké a tiéd (Befejezett)
RomanceJason és Jace egy véletlen találkozás folytán ismerik meg egymást. Vajon ez a megismerkedés meddig fajul? Barátság, szerelem vagy esetleg ellenségeskedés lesz a vége? Ha érdekel titeket izgalmas és szórakoztató történetük akkor semmiképp se hagyjáto...