Örökké a tiéd (Befejezett)

9.

Elősző rész vége:
-JACE!!
-Okés, na mutasd merre van a szobád.
-Fel a lépcsőn utána második ajtó jobbra.
-Vettem.-Indult el a szobám felé. Én szépen csöndben mentem utána.

Mi most komolyan a szobámba megyünk!? Jó, lehet, hogy a én ötletem volt, de akkor is. Átgondoltam én ezt rendesen? Nem, biztos nem. Úristen, nincs kupi a szobámban!? A szennyesemet kivittem? Késő bánat Jason. Már a lépcső tetején van. OMG. Na, jó légy bátor. Fiú vagy biztos nem fog meglepődni vagy leszólni, ha kicsit kupi van. Remélem. A szobaajtó elé állva kinyitottam és beengedtem őt. Magam után becsuktam az ajtót és körülbelül 1 percig voltam az ajtóval szemben és neki háttal. Egyszer csak megszólalt.

-Jason a szobád egyszerűen elképesztő.
-Mi? Tényleg? Miért? Hiszen nagyon nagy a kupi.
-Jason, láttál te már egyáltalán rendetlen szobát? Hisz csak egy bögre van az asztalodon és egy zokni az ágyad szélében.-Nevetett ki. Jobban szétnéztem és igaza van. Nincs is nagy kupi. Mikor tudatosult bennem, paradicsomot megszégyenítő piros színt vett fel az arcom. Sajnos lányos zavaromban elkezdtem nevetni. Ez miatt nem tudom, hogy lehetséges-e, de még pirosabb lettem. Na, mindegy.
-Oh, azt hittem nagyobb a kupi.
-Ha nem bánod kicsit körülnézek.
-Persze, nyugodtan.-A szobám pontosan ilyen világos szürke színű és poszterek és képek díszítik. Az ágyammal szemben van az ajtó. A szoba jobb oldalán van az íróasztalom és a laptopom. A baloldalon, pedig a ruhásszekrényem. Hát, igen. Nincs valami sok bútorom, de a falalom alig lehet üres helyet találni annyi kép és poszter van rajta. Jace a falat nézi, rajta a sok-sok képpel.

-Nagyon aranyos vagy rajtuk.
-K-köszönöm.
-Nem is tudtam, hogy szereted a Metallicát.-Ariana ezt nem mondta?
-Nem, ez valahogy kimaradt.-Kuncogott.
-Most már tudod.-Mosolyogtam rá.
-A húgod is nagyon aranyos. Habár szerintem nem kedvel.
-Miből gondolod?
-Mivel csak nézett engem.
-Annyira buta vagy. Szerintem pont ellenkezőleg. Kedvel, ha nem kedvelne, akkor nem is köszönt volna.
-Fhu... akkor megnyugodtam. De a szüleiddel, mi van? Ők kedvelnek?
-Igen, biztos vagyok benne. Apu a kézfogással fogadott el. Ne kérdezd. Anyu meg már az előtt, hogy találkoztatok volna. Szóval ne aggódj, a családom minden tagja kedvel téged.
-Ennek örülök. Na, meg persze annak is, hogy egy bizonyos valaki is szeret.-Közeledett felém. Minél közelebb volt annál jobban felgyorsult a szívverésem és lettem pirosabb. Mikor már teljesen előttem állt, megfogta a derekamat és magához szorítva megcsókolt. Körülbelül már 1 perce csókolózunk, amikor is megnyalta az alsó ajkamat Jace a bejutásért reménykedve. Nem is tudom. Megadjam neki? Hát persze, hogy megadom, hülye lennék, ha nem. Miután lerendeztem a gondolataimat, résnyire nyitottam a szám és Jace habozás nélkül elmélyítette a csókot. Miközben nyelveink csatát vívtak egymással, Jace benyúlt a pólóm alá és elkezdett simogatni. Keze végig pásztázta az egész felső testem. Még a hátamat is. Az érintésétől teljesen felhevült a testem. Jace rálökött az ágyra. Fölém magasodva el vállt tőlem. Haja csapzottan néz ki a kezeim miatt és kipirultan liheg. Rohadt szexi. Én tuti nyomin nézek ki. Hisz úgy lihegek, mint egy asztmás. Erre Jace megszólalt.

-Rohadt szexi vagy.-Lihegte.
-Hö... én? Ha így gondolod, akkor képzeld én mit.-Kuncogott fel.
-Azt mondod, hogy jól nézek ki?
-Hát a fejemben nem ezt mondtam, de maradhatunk a sokkal szebb megfogalmazásodnál. De a válaszom egyébként igen.-Mosolyodott el és hajolt ismét az ajkaimra. Jace folytatta felső testem taperolását csak most én is taperoltam őt. Azt a rohadt!? A pasim egy félisten, oké ezt eddig is tudtam, de most meg is bizonyosodtam róla. Jace hasán egyszerűen sakkozni lehetne, de komolyan. Na-na-na-na Jace hova nyúlkálsz te? O... tudom az ágyékomhoz. MIIII!? Jó a nadrágon keresztül, de akkor is. Lehet, hogy kicsi Jason nagyon örül neki, de én nem. Én még nem állok rá készen.
-J-jace várj!!-Kijelentésemre abba hagyta, amit csinált és rám figyelt.
-Mi az?-Kérdezte. Szemébe néztem, amiben csak úgy csillogott a vágy.
-Én arra még nem állok készen. Ráadásul anyuék is itthon vannak.-Mondtam kipirultan.
-Olyan kis cuki vagy. Semmi baj, én várok rád ameddig csak kell.-Puszilt meg.
-O-oké.-Jace leszállt rólam és leült velem szemben.
-Tényleg! Képzeld anyáék meg akarnak ismerni. Ezért rendeznek egy családi ebédet, ahol mindenki ott lesz és azt szeretnék, hogy te is részt vegyél rajta. Na, benne vagy?
-Igen, persze. Mikor?
-Most szombaton.
-MIII? Most szombaton?!
-Ráérsz, ugye?
-Aham...
-Mi a baj?
-Mi van, ha nem tetszem nekik?
-Olyan buta vagy. Miért ne tetszenél nekik? Higgy nekem. Imádni fognak téged.
-Biztos? Ezt nem csak azért mondod, mert szeretsz?
-Igen, teljes mértékben biztos vagyok benne és nem csak azért mondom, mert szeretlek.-Nevetett ki.
-Oké. Hiszek neked. Remélem igazad van.-Mire végig mondtam valaki kopogott.
-Gyere.-Zoi lépett be. Olyan kis aranyos.
-Ööö... zavarok?
-Dehogy zavarsz.-Mondtuk egyszerre Jacevel.
-Na, mi újság?-Kérdeztem meg.
-Öh... hát jöttem játszani, ha nem baj.
-De hogy baj hercegnőm, mit szeretnél játszani?-Kérdezte Jace Zoitól. Zoi szemei erre egyszerűen felragyogtak. A kis félénk hercegnőből egy bátor királylány lett.
-Kiszeretnélek sminkelni titeket!!-Na, remek. Zoi bevetette a kiskutya szemeket. Olyankor egyszerűen nem lehet neki ellenállni. De komolyan. Egyszer elakart menni az egyik barátnőjéhez és ott akart aludni egy héten keresztül és hát találjátok ki mi lett. Igen... el lett engedve a kiskutya szemek miatt. Meg hát nem akkor vetette be először. Jacevel összenéztünk és végül beadtuk a derekunkat.
-Hö... oké. Rendben, legyen.-Zoi rettentően örült neki.
-De jó!! Köszönöm.-Mosolygott. Úgy szeretem, amikor mosolyog.
-Na, hercegnőm hol fogsz kisminkelni minket?-Jace megkérdezte azt, ami engem is nagyon foglalkoztatott.
-Hát... szerintem itt.
-Okés. Akkor szerintem hozzá is láthatunk szóval, sipirc a sminkes cuccokért.
-Jóóó!-Rohant is ki a szobámból Zoi.
-Biztos vagy benne?-Kérdeztem Jacet, mivel mi ma még megyünk koncertre is és hát azon nem szeretnék kisminkelve lenni.-Igen, persze. Hisz olyan cuki volt. Nem tudtam neki nemet mondani.
-Olyan kedves vagy. Ezt úgy szeretem benned.-Közeledtem Jacehez.
-Igeeen? Mit szeretsz még bennem?-Kérdezte miközben kezét a derekam köré csavarta.
-Ha most el kezdeném sorolni akkor nem lenne elég időm megcsókolni téged mielőtt Zoi visszajön. Biztos szeretnéd?
-Hmm... akkor hagyjuk ezt későbbre és csókolj meg.-Nem is haboztam. Egyből a szájára tapadtam. Hmm... ha ez így megy tovább lehet nem sokáig maradok szűz. Hallottam, hogy Zoi közeledik, mivel elég nagyokat trappol így nem nehéz. Szóval nem ma fogom elveszteni a szüzességem, szétváltunk Jacevel.
-Itt vagyok. Ki legyen az első?
-Jace.
-Jason.-Rávágtuk egyszerre. Egymásra néztünk és elnevettük magunkat.
-Válassz hercegnőm.-Mondta Jace.
-Hmmm... akkor Jace, téged szeretnélek. Bátyust úgy is sokszor kisminkeltem már.
-Fhu... okés.-Jace leült az ágyamra Zoi pedig előtte ül.
-Oké, amíg ti szépítkeztek addig én lemegyek a nappaliba TV nézni. Majd szóljatok, ha kész vagytok.
-Okés.-Felelték egyszerre. Biztos, hogy el lesznek egy darabig.

~2 óra múlva~

Na, jó. Szerintem ideje lenne felmenni. Nem tudom, hogy még aggódni is ideje lenne-e. Mi tarthat ennyi ideig? Amikor engem sminkelt akkor max fél órát vett igénybe, nem kettőt!! Benyitottam a szobámba és elképesztő látvány fogadott. Jace kisminkelve ül a laptopomnál, Zoi az ölében ül és nézik a Mia és én mesét!! Érted?! Nem tudtam visszatartani... úgy nevettem, hogy sajnos összeestem és bevertem a térdem. Nagyon fájt, komolyan.
-Levegőt ne felejts el venni és ha lehet halkabban röhögj, mi itt néznénk a mesét.-Szólt oda nekem Jace.
-B-bocsi. Abba hagytam, de nem gondoltam volna, hogy leálltok mesét nézni. Ja, és szívem nagyon szép vagy. Jó munkát végeztél Zoi. Ügyes vagy.
-Köszönöm.-Mondták egyszerre.
-Örülök, hogy szerinted is jó lett. Bár lehet, hogy nem rózsaszínű szemhéjpúdert kellett volna használnom, hanem kéket. Oh, de ne aggódj Jace, így is szép vagy.-Mondta Zoi.
-Ooh, köszönöm hercegnőm.
-Egyébként indulnunk kellene a koncertre.-Mondtam Jacenek.
-Jaa, tényleg az is lesz. Hát akkor hercegnőm le kéne rólam varázsolni a sminket.-Zoi elszaladt a szobájába a sminklemosóért.
-Mi?! De miért? Szerintem így gyere. Nagyon jól áll.
-Jason, miért van az, hogy egyfolytában kiakarod húzni nálam a gyufát?
-Nem értem miért mondod ezt.
-Persze... azért vigyorogsz, mint a tejbetök.-Miután Zoi lemosta Jace iszonyúan király sminkjét utána elindultunk a koncertre. A csarnok bejáratánál találkoztunk. Én és Ariana mentünk elől, Jace és Adam mögöttünk mentek. Ariana elmesélte nekem, mi is volt azon a randin és hogy most már együtt vannak Adammel. Természetesen jó barátmódjára gratuláltam és vele örültem. Tényleg boldog vagyok, amiért egy rendes sráccal van együtt és annak, hogy boldog. Beérve a színpadhoz előre mentünk és beszélgettünk és vártuk, hogy el kezdődjön a koncert.

Helló-helló!! Bocsánat elfelejtettem kitenni pénteken ezt a részt, de nyugi hosszú lett ez a rész. Így kárpótollak titeket. Remélem tetszett nektek ez a rész is és nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastátok. Puszi ❤