Csütörtök Reggel miután felébredtem megnéztem Jace írt-e. Hát... írt.
Jace
Jace: Hallod azt mondod, hogy nyugodjak le?! Amikor ilyet írsz? Mi az, aminek nem fogok örülni?? Amint kinyitottad azokat a szép szemeidet és képes vagy kommunikálni hívj fel!! Nem érdekel hány órakor!!-Fhu... ha lehet jobban kellett volna fogalmaznom. Na, ideje lenne felhívni. A névjegyek között ki kerestem Jace nevét és tárcsáztam. Alig csöngött kettőt már fel is vette.
-Szia. Miről is kéne beszélnünk, aminek nem fogok örülni vagy várj csak, hogy is fogalmaztál? Ja, megvan, ami nem fog nekem tetszeni.
-Szia. Jace nyugi csak arról van szó, hogy együtt fogok ma hazamenni Matthewval.
-Akkora izé vagy. Nagyon meg ijesztettél.
-Hát igen... ezzel csak annyi a baj, hogy lehet egy kicsit bejövök neki.-Itt volt az a pillanat, amikor örültem, hogy Jace a vonal másik oldalán van. Nem azért, mert bántott volna vagy valami csak egyszerűen nem bírtam volna ki röhögés nélkül. Így is nehéz volt. Hisz el tudom képzelni milyen fejet vághat.
-Ja, értem. Szóval egy olyan srác fog téged haza kísérni, aki érez irántad valamit. Jaaa, akkor már érthető miért volt úgy ki, amikor megcsókoltalak. De miért is fogsz te vele sétálgatni?
-Azért, hogy meg győződjek róla, hogy tényleg így van.
-Aham...
-Jace
-Hmm...
-Én veled járok nem vele. Irántad érzek így, nem iránta. Szóval értékelném, hogy ha bíznál bennem és megnyugodnál.
-Jason figyelj, én bízom benned. Én csak abban a gyerekben nem bízom és próbálok megnyugodni, hisz nekem is te kellesz, de értsd meg nehéz!! Bármi történhet azon a sétálgatáson és nem akarok verekedni. De hidd el, ha kell megteszem!!
-Igen, tudom. Figyi, ma mindent lerendezek és ha tiszták lesznek a szándékai elmondom neki mi merre hány méter.
-Na, és mi merre hány méter?
-Én veled járok és komolyak a szándékaim veled. Komolyan gondolom azt, ami kettőnk között van és megmondom neki, hogy közöttünk csak barátság lehet semmi több. Persze csak akkor mondom neki ezeket, ha érezz valamit irántam. Nem hamarabb, még csak az kéne, hogy le égjek.
-De kár, hogy nem vagyok ott. Úgy megcsókolnálak.
-Ne aggódj, egy csomó időnk lesz be pótoljuk. De én is sajnálom és nekem el kéne indulnom suliba. Szóval el köszönök. Majd megírom, hogy mi volt.
-Mindenképp. Na, jól van. Szia.
-Szia.A beszélgetésünk közben fel öltöztem így már csak el kellett indulnom a suliba. Olyan aranyos volt Jace, amikor úgy kiakadt. Bakker... nem sokára itt a szülinapom. Igen, köztem és Ariana között csak pár nap van. Neki Jún. 3-án van nekem meg Jún. 9-én. Na, nagyon kíváncsi vagyok mit terveznek nekem, ha egyáltalán tervezni fognak. A suliba érve bementem az osztályterembe és jó gyerek módjára vártam, hogy el kezdődjön az óra. Az a baj, hogy hiába telt már el az első 3 órám egyszerűen semmi sem maradt meg belőle. Mivel még az első óra elején megláttam az ajtó előtt elmenni Matthewot és a ma délután jutott az eszembe. Hogy mi lesz, amikor haza kísér, és hogy tényleg érez-e irántam valamit. Vagy, hogy fogom feldobni ezt a témát, csak mert nem kezdhetem azzal, hogy „ Figyelj, érzel irántam valamit barátságon kívül?" Így nem kezdhetek, hisz anyukám nem taplónak nevelt. Na, Jason meg kell nyugodnod. Majd, ha ott leszek, minden megy majd magától. Most csöngettek ki utolsó óráról és meglepetésemre vagy nem Matthew az ajtóban várt rám. Köszöntünk egymásnak és most a kijárat felé megyünk. Egyikünk sem szól, semmit csak megyünk. Eddig is ilyen hosszú volt ez a folyosó? Jéé, ott van egy festmény. Az eddig is ott volt? Észre sem vettem. Lehet jobban kéne figyelnem a környezetemre. Igen, meglehet. Na, jó én nem bírom lassan már 2 rohadt hosszú perce nem szólaltunk meg és ráadásul még mindig a suliban vagyunk. Még 2 perccel később már a suli kapun léptünk ki. Aha... emlékeztek, amikor azt mondtam, hogy idézem „Majd, ha ott leszek, minden megy majd magától."? Én kis naiv. Egyáltalán nem megy semmi sem magától. Oh... egyébként merre megyünk? Én nem erre lakom... pont a másik irányba.
-Matthew te erre laksz?
-Igen, ja és ha gondolod, bejöhetsz hozzám mivel az a helyzet, hogy egyedül lakom.-Az istenit! Egyedül lakik, ráadásul lehet, hogy érez valamit irántam és még meg is engedte, hogy bemenjek hozzá!! Ez így nem lesz jó, Jason kezd a kezed közül ki csúszni a gyeplő!! Fhu... mióta van szerelmi életem azóta többször beszélek magamhoz abban reménykedve, hogy segít. De nem.Pedig ez most nem is olyan szituáció!! A gondolataimból Matthew hangja szakít ki.
-Egyébként minden oké? Csak mert mióta kiléptünk a suliból nagyon idegesnek tűnsz és látszik rajtad, hogy nagyon agyalsz valamin.
-Jaaa, igen persze, minden oké. Igen, igaz sok mindenen agyalok és leginkább veled kapcsolatos.
-Na, ki vele. Kérdezd meg nyugodtan, amit csak akarsz. Eskü nem sértődőm meg és őszintén fogok válaszolni.
-Biztos? Egyáltalán nem akarlak megbántani.
-Igen, teljes mértékben biztos vagyok benne.
-Oké, te engedted meg ne feledd!! Akkor az a kérdésem hozzád, hogy esetleg érzel irántam valamit barátságon kívül?-Matthew kikerekedett szemekkel néz rám. Szinte már hallom azokat a bizonyos fogaskerekeket és miután 1 perc el telik kitör belőle a nevetés. Na, jó egyáltalán nem zavarba ejtő ez az egész. Tényleg egy kicsit sem az.
-Elmondanád, hogy mit nevetsz?
-Jaj... várj még, még nem nevettem ki magam eléggé.-Konkrétan jobban nevetett, mint eddig. Nem értem mit nevet... Úristen!! Sikerült magamból hülyét csinálnom!! Ne már!! Pont ezt akartam elkerülni és erre az is lehet, hogy megvádoltam egy fúl heteró srácot azzal, hogy meleg. Mekkora égés már?!
-Jó, oké most már abba hagyom. A kérdésedre a válaszom nem. Barátságnál többet nem érzek irántad és ne haragudj, de nem is fogok. Ízig, vérig heteró vagyok és mielőtt megkérdeznéd nincs semmi bajom a melegekkel sem. De azért kíváncsi vagyok honnan jött ez?
-Figyelj elég félre érthető jeleket küldtél már nem azért. Hisz ott volt az, hogy mikor megláttál Jacevel csókolózni, majd kicsináltad a szemeddel, sőt leginkább a szemeid a bűnösök. De ott volt még az, hogy olyan rámenősen akartad, hogy együtt menjünk haza. Lehet, hogy félre értettem, aminek örülök, de ne értsd félre szerintem tudod miért. De nagy hunyó vagy ebben az egészben.-Amint szembesítettem a helyzettel elpirult.
-Oh... esküszöm nincs semmi olyan szándékom veled és egyáltalán nem akartam félre érthető jeleket küldeni és veled és a barátoddal sincs semmi bajom csak régebben már egyszer vagy kétszer már láttam őt.
-Tényleg?-Aham.
-Na, és?
-Mit na és?
-Hol láttad őt?
-Ja, egy sráccal láttam meg a barátaival. Elég fura fazonokkal lóg vagy lógott akkor.
-Aha... értem. Na, mindegy. De akkor miért akartál annyira velem együtt hazamenni, amikor én teljesen a másik irányba lakom?
-Na, bakker ez most komoly? Miért nem szóltál? Teljesen azt hittem, hogy erre laksz.
-Nem, pont a másik irányba.
-Hát az azért volt, mert reménykedtem benne, hogy összebarátkozunk, na meg van egy ismerősöm, akinek teljesen a zsánere vagy.
-Hoppá, nem erre számítottam.-Nevetett ki.
-Hanem arra, hogy meleg vagyok és hogy bejössz.
-Figyelj, nagyon jó monológot találtam ki erre az esetre, de örülök, hogy nem kellett elmondanom és hogy most már minden tiszta.Erre elkezdett csörögni a telefonom. Megnéztem, hogy ki hív, Jace az. Se perc alatt felvettem.Helló-beló mindenkinek!!🤗🤗 Itt is a csütörtök első része. Remélem eddig tetszik nektek és köszönöm, hogy elolvastátok. A véleményeiteket szokásosan a kommentben várom. Jövő hét pénteken meg hozom majd a kövi részt. Puszi❤️😘🥰
YOU ARE READING
Örökké a tiéd (Befejezett)
RomanceJason és Jace egy véletlen találkozás folytán ismerik meg egymást. Vajon ez a megismerkedés meddig fajul? Barátság, szerelem vagy esetleg ellenségeskedés lesz a vége? Ha érdekel titeket izgalmas és szórakoztató történetük akkor semmiképp se hagyjáto...