𝙴𝚡𝚘𝚝𝚒𝚌 𝙳𝚊𝚗𝚌𝚎𝚛[𝙹𝙸𝙺𝙾𝙾𝙺] [SZÜNETEL]

S2/ Part 1

JK POV: 

Igyekeztem figyelmen kívül hagyni folyamatos leveleit Jisungnak, de mikor már a munkahelyemre is kaptam őket, onnantól kezdve kezdtem egyre jobban besokallni. Nem tetszett az sem, hogy minden nap az ajtómon átlépve, egy újabb levelet tapasztalok, de még a munkahelyemre is képes küldeni leveleket. Hiába kérdezték a fiúk mit rejtenek a lapok, eleinte azzal viccelődtek, miszerint biztos valami titkos szerelmem van s attól kapom a leveleket. Viszont ezzel már nem szórakoztak, miután látták rajtam, mennyire kikészít amikor az újabb levelet adják át nekem. El kéne mondanom nekik, hogy a nyomorék, nem normális exem aki nem képes túl lépni a szakításunkon ami évekkel ezelőtt történt, hogy zaklat? Fenyeget a gyilkossággal s még a kiszemeltem megkínzásával is? Egyedül ehhez kevés vagyok. Érzem magamon egyre jobban a pánik eluralkodását, azt hogy, nem fogok tudni ezzel sokáig egyedül megbirkózni. Minden napom akörül forog, mikor fogok kapni valami olyan levelet, amiben olyat is fogok találni, vagy kapni amit egyáltalán nem akarok. Sőt! Egyáltalán nem akarok tőle leveleket kapni, se e-maileket! Nem tudom hogyan szerezte meg az e-mail címemet, de abban biztos vagyok, hogy se én, sem más nem adhatta meg neki. Jiminnel nem találkoztam amióta egyre durvább a hangvétele a folyamatos levelek áradatának. Hívott, írt, keresett, de semmire sem akartam reagálni. Nem azért, mert nem vagyok kíváncsi rá, hanem azért, hogy megtudjam védeni egy olyan embertől, akinek nincs ki mind a négy kereke. 
Anyukája biztos őt is a fal mellett ringatta....

Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy a téboly útjára tévedek, hiszen már sokszor az alváshiánytól, olyan állapotba kerülök, nem tudom eldönteni mi a valóság s mi az álom. Félek elaludni, mert nem tudom mikor lenne képes rám törni az ajtót, mi módon lenne képes megfojtani egy párnával is. Miért kerültem ilyen helyzetbe? Csak azért, merthogy megtetszett nekem egy fiú, aki mindig a gondolataim között cikázik? Akibe szó szerint beleszerettem első látásra? Jimin, folyton ő jár a fejemben, s nem tudom mit gondolhat most rólam, hiszen semmilyen életjelet nem adok magamról, amióta utoljára találkoztunk s beszéltünk a bárban. 
Biztos haragszik rám, végtére is jogosan tenné, hiszen napok óta keres, én mégis ignorálom. Hiányzik...

Tae POV:

Napok óta kapja ezeket a borítékolt leveleket a kis Kookie, de nem akarja elárulni ki az akitől kapja. Eleinte azzal szívtuk a vérét, hogy biztos valami titkos hódolója akadt, aki elakarja árasztani szeretettel. De amikor egyre inkább az látszott rajta, hogy nem akarja még elolvasni sem ezeket az üzeneteket, akkor már beszéltünk a fiúkkal ,hogy valami itt nincs rendben. Nem olvashatjuk el, hiszen az nem lenne fer dolog vele szemben, de ameddig ő semmit sem mond, hiába kérdezzük, nem tudunk segíteni neki. Látszik rajta mennyire megviseli ez az egész. A szemei alatt hatalmas karikák vannak, ezek már nem is táskák, hanem bőröndök amik elhelyezkedtek szemei alatt. Arca sokkal sápadtabb s beesettebb, fogyott is elég sokat, alig eszik az elmúlt időszakban. Jimin már írt nekem párszor, hogy Jungkook miért nem válaszol neki, de nem tudtam szegénynek konkrét indokot sem mondani, hiszen még én magam sem tudom, miért nem reagál semmire a barátom. Hoseok, Jin vagy én hiába próbáltunk leülni vele megbeszélni a problémáját, hátha tudunk segíteni neki, egyszerűen olyan ingerülten válaszol s hagy ott minket, mintha nem is az a Jungkook lenne akit én ismerek. Aggódom érte nagyon, hiszen tudom s a többiek is ismerik már annyira, tudják nem ilyen az a Jeon Jungkook akit mi ismerünk.

Jiminnel megbeszéltem egy találkozót ma délután kettőre a kávézóba. Jungkook ma még dolgozni sem jött, annyit mondott el Namjoon, hogy beteget jelentett s nem érzi túl jól magát. Mindannyian tudjuk, miszerint ez egyáltalán nem igaz. De mit tehetnénk? Esélyt sem a segítségnyújtásra.  Amikor elmentünk hozzá, mert beszélni akartunk vele, egyszerűen elküldött bennünket. Ajtót sem nyitott csak azon keresztül mondta el nekünk s kért meg, menjünk el, mivel ő nem akar beszélni egyikünkkel sem. Megérzéseim alapján, amik jók szoktak lenni, azt gondolom olyan személy zaklathatja akit ismer, mégis valami oknál fogva inkább nem szól róla nekünk. Gondolom nem akar minket is kitenni ezeknek a zaklatásoknak, de ez csak rosszabb lesz, ha nem kér segítséget. Valahogy csak lehet tenni valamit. Nem tudtam jobbat kitalálni, minthogy leülök egy asztalhoz és beszélek Jiminnel. Biztosan tudja mi lehet ez az egész, mert ha nem, akkor sajnos már nem tudom mit kellene tennem.