Mikor a sors összeláncol /MIRACULOUS FANFICTION/

Komplikációk

És Katicabogár a magasba dobta a katicamintás rugót, aminek következtében minden visszaállt a régi kerékvágásba.

- Hű! - ámuldozott Feketemacska - Ezt már nevezem!

- Hát... Szép munka! - emelte a lány ökölpacsira a kezét. A fiú viszonozta a gesztust, és mikor ujjaik összeértek, mindkettejük gyomrában pillangók keltek szárnyra.

- Akkor viszlát! - mondta sietősen a hősnő, azzal lendített egyet a jojóján, és már úton is volt barátai irányába.
Repülés közben megállás nélkül pörögtek a fejében a gondolatok. Ki volt ez a Macska? És mitől érezte magát így a közelében? Már hosszú évek óta senki másra nem tekintett így Adrienen kívül, most meg hirtelen felbukkan ez a fekete cicanadrágos pasi, és magával ragadja a figyelmét. Ki lehetett? Mitől nézett ki olyan vonzón abban a kosztümben? És miért érdekli ez őt egyáltalán? Adrien is izmos volt, és nem egyszer látta már őt meztelenül. Ráadásul a férje volt. Akkor miért volt rá ekkora hatással a másik hős? Bármely külső szemlélő, akár tisztában van a hősök kilétével, akár nincs, rögtön meg tudta volna magyarázni a jelenséget. De Marinette nem értette a dolgot. A férje volt az ő egyetlene, ezért is házasodtak össze. Pont most, az évfordulójukon kell elkalandoznia?

Adrien pár utcára a barátaitól változott vissza, hogy onnan futhasson elő, mint aki eddig nem is volt a közelben. A kwamija, Plagg tanácsolta ezt neki. A kis lénynek elég logikus érvei voltak amellett, hogy miért kéne titkolnia a kilétét.
Eredetileg semmiképp se akart beleegyezni, hogy Marinette előtt is tartsa titokban a dolgot, de mostmár nem volt olyan biztos a döntésében. Ennek az oka pedig a másik hős, Katicabogár volt. Azt mondogatta magának, hogy Marinette féltékeny lenne, ha megtudná, hogy egy másik nővel lesz mostantól dolga, aki ráadásul extrém jól néz ki a feszes ruhájában. Azt pedig nem volt hajlandó elfogadni, hogy a hősnő láttán bizony felélénkült a teste. A rossz értelemben. Sosem csalná meg Marinettet. Ő nem olyan. Csak férfiból van, ennyi az egész. Majd elmúlik.

- Szervusz tesó! - köszöntötte Nino, amikor lihegve befutott a Szajna partján várakozó csoport mellé.

- Hol van, Mar... - akarta kérdezni, de felesége a nyakába ugrott, és szorosan megölelte.

- Jaj, Adrien! Végre újra a közeledbe jöhetek! Jaj, annyira megijedtem! Jól vagy? - Marinette idegességében úgy hadart, hogy majdnem elérte Alya alapsebességét.

Adrien beszéd helyett egy csókkal üdvözölte hitvesét, amit a lány azonnal viszonzott, a többiek pedig elérzékenyülve néztek.

- Mi lenne, ha mostmár hazamennénk? - kérdezte, miután ajkai elszakadtak a lányéiról - Ennyi izgalom elég mára.

A fekete hajkorona bólintott egyet az ölelésében, úgyhogy elbúcsúztak a barátaiktól, és hazaindultak.

A lakásba belépve mindketten rájöttek, hogy a harctól megizzadtak.

- Mi lenne ha lefürödnénk? - kérdezte Marinette.

- Tudom, hogy azt mondtam, mára elég az izgalmakból - kezdte Adrien kaján vigyorra váltva - De reggel megígértél nekem valamit - azzal hátulról átölelte a lányt, és magához szorította. Az üzenet sikeresen átjutott.

- Akkor tarts velem! - mondta, majd megfogta Adrien nyakkendőjét, és annál fogva behúzta a fiút a fürdőszobába.

Fél órával később a hálószobában öltözködtek. Marinette mostmár biztos volt magában. Bármennyire jól is nézett ki az a srác a feszülős macskakosztümben, Adrien biztos, hogy ezerszer jobb volt nála. Efelől semmi kétség. Be is feküdt mellé az ágyba és hozzábújt.

Adrien fejében is hasonló gondolatok kavarogtak a feleségével kapcsolatban. Végigpillantott a lepedőn, amit a hitvese csinált neki, és ő is a lányhoz simult. Nemsokára nászútra mennek, és egy hétig lesznek kettesben, távol Párizstól, és mindenkitől. Egyszerű lesz majd megfeledkeznie Katicáról, hiszen itt van neki Marinette. Mi más kéne még?

Miután megbizonyosodott róla, hogy a házaspár elaludt, Tikki előröppent az ágy alól, ahol addig bújkált, és elkezdte felfedezni a lakást.
A háló ajtaja egy előszoba legvégén nyílt, ahonnan további ajtók vezettek különböző szobákba. A rögtön jobbra lévő a nappaliba nyílt ahol világos, szinte fehér színek uralkodtak, balra egy lila szoba volt, ahol a háziasszony az új ruhákon dolgozott, jobbra a második ajtó mögött világos kék színekkel felszerelt fürdőszoba, azzal szemközt pedig a sárga, és fehér konyha. Az előszoba végén a folyosóra nyíló ajtó foglalt helyet.

A kwami motoszkálásra lett figyelmes, és megindult a hang iranyába. A konyhából jött, de mikor belibbent a helyiségbe, senkit sem látott.

Ekkor megkordult a gyomra, úgyhogy nemes egyszerűséggel átsuhant a hűtő ajtaján, hogy odabent egy másik kwamival találja szembe magát.

Plagg békésen csámcsogott, és mivel háttal ült az ajtónak, fel sem tűnt neki, hogy nincs egyedül. A gazdája megígérte neki, hogy szerez valahonnan camembertet, de persze a kis pornóhercegnő elcsalogatta a fürdőbe, és onnantól már őrá nem is gondolt. Akár a többi férfi. Ha az élettársuk nem lapos mint egyesek szerint a Föld, akkor már két percnél tovább nem bírnak a nadrágjukban maradni.

- Plagg! - riasztotta fel egy ismerős hang a macska kwamit békés filozofálásából. Megpördült, és ő is üdvözölte az illetőt:
- Cukorborsó!

- De rég láttalak! Szóval igazam volt! Adrien a te gazdád!

- Naná, hisz ismered az őrzők fétisét. De komolyan miből gondolják, hogy csak lelki társaknak lehet adni a talizmánjainkat? Azthiszik van kedvünk minden gazdánknál legalább ezerszer végighallgatni, ahogy párzanak? Hiába a bölcsesség, attól még mindegyik egy perverz...

- Fejezd már be Plagg! Azért kell lelki társaknak lenniük a gazdáinknak, hogy tökéletesen együtt tudjanak harcolni.

- De miért nem egy olyan párt valasztanak, akik csak titkon szerelmesek, vagy valami? Fáj már a fejem ezektől a hangoktól!

- Már több mint száz éve nem hallottad őket!

- És ettől most jobban kellene éreznem magam?

- Jaj, Plagg, nem érted, hogy... - folytatta volna Tikki az érvelést, de aztán csak felsóhajtott - Tudod mit? Mi lenne, ha nem erről beszélnénk? Örüljünk inkább annak, hogy nem kell egymástól elszigetelve élnünk.

- Tikki, nem akarlak megsérteni, de én és Camembert már évszázadok óta együtt vagyunk, és én beérem vele is...

- Akkora tuskó vagy!

- Az lehet, hogy te szereted az udvariasságot, a rendet, és a békét, de emlékeztetnélek, hogy én ezeknek az ellentétét testesítem meg!

A katica kwami erre már csak mosolyogni tudott.

- Tudom, Plagg tudom. Na, akkor esetleg megkínálsz valamivel, ha már úgyis előbb itt voltál?

- Persze! Van itt néhány a kedvenceidből...

Folytatása következik...

______________________________________

Na, gondolom mostmár tisztában vagytok a konfliktussal. Bocs a késésért, de megpróbáltam írni ide egy szexjelenetet, azonban minden próbálkozásom gyengének bizonyult. Komolyan mondom a biológia órán romantikusabb atmoszféra lebegett a szex körül mint itt (márpedig szerintem mindenki tudja, hogy bioszból amikor az ivarrendszer kerül szóba, az minden csak nem romantikus). Szóval ja, egyelőre ezt hanyagoltam, de még megrpóbálom. Gyakorlat teszi a mestert. Addig is viszlát a következőben!