Mikor a sors összeláncol /MIRACULOUS FANFICTION/

Bűn

Adrien nem volt még otthon, hiszen a fotózás este hatig tartott.

Marinettenek fájt a feje az önmarcangoló gondolatoktól, amik belül ostromolták. Megcsalta Adrient. Élvezte egy másik férfi csókját. Hagyta, hogy a dolog megtörténjen, másodpercekig nem tett ellene semmit. Bűnös volt.

És szegény Macska... Ő nem tehet semmiről. Nyilván azthitte, hogy szabad a csók. Milyen ostoba volt! Azonnal tisztáznia kellett volna a helyzetet a fiúval! Gyakorlatilag az orránál fogva vezette, elhitette vele, hogy hajlandó odaadni magát és azután meglepődött, amikor a fiú megpróbálta megszerezni. Szörnyű, önző, csalfa ember volt, aki megkeserítette egy ártatlan fiú életét a bizonytalanságával.

Macska még sokáig üldögélt a Diadalíven és azon töprengett, hogy Katica miért hagyta ott. Élvezte a csókot, ez nyilvánvaló volt. Lehet, hogy túl heves volt? Talán korai volt még a derekára tenni a kezét? Igen, biztosan ez az oka. Megijesztette. Legközelebb óvatosabbnak kell lennie.

Ekkor elszégyellte magát. Legközelebb? Ezek szerint véglegesen Katica mellett döntött? A pillanat hevében teljesen biztos volt ebben, de így utólag már kétségei támadtak. Marinette nem ezt érdemli, ő jobb feleség, mint hogy csak úgy otthagyja. Tudta, hogy nem választhatja mindkét nőt, de egyiküket sem tudta volna elengedni. A lelki társa, vagy a felesége? A kérdés megválaszolása helyett inkább elindult a fotózásra.

Marinette egy kis időt varrással töltött, aztán ledőlt a tévé elé, de a lelkiismerete csak nem nyugodott, így nekilátott vacsorát készíteni. A francia melegeszendvicsre esett a választása, amiről tudta, hogy mindketten szeretik és vacsorára is tökéletes.

Mikor kipillantott az ablakon, Adrien kocsija már ott állt a ház előtt, mintha el se ment volna. Leszámolta a szokásos időt aztán az ajtóhoz lépett és kinyitotta.

Adrien eléggé meglepődött, amikor Lila átölelte ezért nem is ellenkezett rögtön. Ekkor nyílt a lakása ajtaja és Marinette lépett ki rajta. Tágra nyílt a szeme amikor meglátta Lila mit csinál. Adrien gyorsan eltolta magától, de azt már nem tudta megakadályozni, hogy a lány egy puszit nyomjon az arcára.

Marinette fejébe betolakodott egy rémisztő gondolat. Lehet, hogy Adrien nem is fotózáson volt, hanem... Nem, Adrien nem olyan. Csak a saját hibáját akarja ezzel enyhíteni.

Végül csak egy gyilkos pillantást vetett felső szomszédjuk felé, aki erre csak ráfintorgott és elment.

Adrien bocsánatkérően pillantott hitvese felé és bement vele a házba. A vacsora készen várta, a sajt még kicsit gőzölgött is a melegszendvicsen. Szokás szerint úgy volt tálalva, hogy ha nem ismeri a feleségét, a fiú azthiszi étteremből lett rendelve.

Marinette némiképp megnyugodott, amikor látta, hogy Adriennek ízlik a vacsora. Nem mintha ez máskor nem így lett volna, de most mégis úgy hatott, mintha a férje megbocsátotta volna neki azt a vétkét amiről egyébként nem is tudott. Ennek hála ő is különösen jónak találta a melegszendvicset, pedig ez nem is volt olyan kifinomult étel, mint amiket ebédre csinálni szokott.

Miután befejezték, Marinette elpakolta az ételmaradékos tányérokat a mosogatógépbe, aztán visszaült az asztalhoz beszélgetni.

Adrien elmondta, hogy a fotózást azért kellett korábban elkezdeni, mert egy városon kívüli helyszínre mentek, ahol kicsit természetesebb a környezet. Egyszóval hazudott. Szégyellte magát miatta, pláne azért, amit a hazugsággal leplezni akart, de mégis megtette.

Ahogy Marinette ott ült előtte, mintha megint ugyanannyira szerette volna, mint Katicát, sőt, még jobban is. Nem tudta nem szeretni, ahogy a hősnőt sem. Úgy döntött, hogy egyelőre egyiküket sem löki el. Meglátja, Katica hogy viselkedik vele most, hogy már "szerelmet vallott" neki és később eldönti, mit akar. Egyszerre érezte helytelennek és helyesnek döntést.