𝕰𝖚𝖋ó𝖗𝖎𝖆 𝖋𝖋 ✨//befejezett

➋-𝕵𝖔

Jo pov

Nem tudom mit képzelek. Egyedül ül. Ahogyan én is. Nincs mit vesztenem. Maximum jó barátok leszünk. Ilyedt arcikefejezéséből ítélve nem nagyon akar barátkozni. Nekem sem kéne vele. Zűrös csajnak látszik, de valami vonz benne. Mi baj történhet?

-Szia! - üdvözlöm barátságosan. Erre ő csak idegesen biccent egyet a fejével. -Új vagyok. A nevem Josephine, de mindenki csak Jo-nak szólít.

-Aha... - hát őszintén bevallom nem ezt vártam. Kezd kínos lenni a csönd. Ezt valószínű ő is észreveszi, ezért hozzá teszi:

-Az király. - fogalmam sincs miért nem mutatkozik be. Így elég nehéz lesz barátokat találni. Nem adom fel.

-És téged hogy hívnak? - próbálom folytatni a "beszélgetést".

Egy csendes motyogást kapok válaszul. Ajaj! Hogy kérdezzem meg megint?

-Bocsi. Nem hallottam. Megismételned? - ez kimondottan cringe.

-Rue! - emeli fel a hangját. Wow! Van hangja is a lánynak. Ki hitte volna?
Vajon miért ilyen mogorva? Tudnom kell!

-Ideülhetek az asztalodhoz? Csak mert láttam, hogy te is egyedül készültél enni.

-Ja. - hát nem egy bőbeszédű lány, az is biztos.
Miután lecsüccsenek ismét kínossá válik a hangulat. Mit kérdezzek? Ez így nem lesz jó...

-És hogy-hogy egyedül ülsz? - kérdezem, csak azért, nehogy szörnyet haljak a szorongásba.

-Bocs, mennem kell. - veti oda és villámgyorsan felkapja az ennivalóját, majd kirohan az ebédlőből.

Ez meg mi volt?!

-----

Na hello bello! Rövid rész lett, tudom, de most ennyivel szolgálok. Igen, több szemszögből is írom a sztorit. Azt, hogy kinek a szemszöge már a fejezet szám után láthatjátok majd mindig.
A hamarosan képbe jövő szereplők szemszögeiből is lesz majd rész. Remélem tetszik!
puszii