Exclusion: Forget your past || Frerard - ʜᴜɴ

Six: A végrendelet

A biztonsági őr, kulcskártyájával kinyitotta Dana Green előtt a vaskos ajtót. Ha az ember nem tudja, hogy egy pszichiátriai intézet falai között barongol, még a végén azt hihetné, hogy a kormány, egyik, titkos állomás helyét fedezte fel. De Dana közel sem volt ügynök vagy nyomozó, de még orvos se. Egy kirendelt ügyvéd volt. Az egyik bent lakó, napok óta könyörgött, hogy legalább, a végrendeletét hadd írhassa meg. A feljebb valók pedig Dana-t választották, hogy végezze el a feladatot. A helyiségbe lépve, egy csupasz terem fogadta, csak egy asztal és két szék kapott helyet benne. A szemközti falon ajtó, ahol két biztonsági őr figyelt. Az asztalnál, egy sápadt, reszkető nő ült. Kiszáradt ajkaihoz emelte cigarettáját.

- Dana Green-nyújtott kezett a nőnek, aki egy pillanatnyi habozás után kezet rázott vele.

- Monika Evergray-mutatkozott be a nő görcsösen elmosolyodva.

Dana leült, táskájából tollat és papírokat vett elő, egy fél óra alatt meglesz ezzel és még ebédelni is lesz ideje.

- Köszönöm, hogy...eljött-verte le a hamut a csikkről Ms. Evergray- Nagyon, nagyon sokat jelent ez nekem

Dana zavartan bólintott. Egyáltalán nem az ő hatás köre volt az elmebetegek, de igyekezett tisztességesen viselkedni. Nyelt egyet.

- Szóval...Ms. Evergray, végrendeletet szeretne íratni, igazam van?

Ms. Evergray némán bólintott.

- Rendben. Akkor kezdjük a vagyonával

- Kérem...Green kisasszony-elnyomta a cigarettáját és közelebb hajolt- Mindent...Mindent rájuk hagyok. A házam...a pénzem-könnybe lábadt a szeme- Minden tárgyat...Az a kis szuka... nem kaparinthatja meg, nincs hozzá joga!

Dana összevonta a szemöldökét, egy szót sem értett- Ki akar zárni esetleg valakit a végrendeletből?

- Ő George fattya, Green kisasszony, biztos vagyok benne...Hogy őt láttam és a halálomat tervezi!-a szeme könnybe lábadt, halkan sírni kezdett- De amíg, amíg Emily-től távol tartja magát...

- Nyugodjon meg Ms. Evergray-csítította Dana, szörnyen érezte magát a nő láttán- Megírom a végrendeletet úgy, hogy csak a maga által megnevezett örökösök részesedhetnek a vagyonból.

- Köszönöm-gyújtott rá egy újabb szálra, reszkető ajkain kifújta a halovány füstöt

Dana bólintott és írni kezdett a papírra Talán, nem is volt annyira bolond Ms. Evergray, sokkal inkább csak rettegett. Látott már paranoidokat, de Ms. Evergray félelme nem a puszta szorongásból származott.

- Minden ingót- és ingatlant az örököseire hagyja?-tette fel újra a kérdést.

Ms. Evergray bólintott, ismét leverte a hamut a csikkről.

- Megkérhetem, hogy megnevezné az örököseit?

- Gerard Way-mondta határozottan.

- Gerald?-kérdezett vissza, amire Ms. Evergray megrázta a fejét.

- Az 'a' után 'r' következik, Gerard

Dana még sosem hallott ilyen furcsa nevet. Bizonyára francia eredetű.

- És.. Emily...

Dana a nőre nézett- Teljes nevet, ha kérhetek

- Emily-a nő szemébe ismét könnyek gyültek- De...Nem Emily-nek hívják most már, jaj...-beharapta a száját, ismét reszketni kezdett- Emily...Nem! Green kisasszony, nem tetszik ismerni?-lehunyta a szemét, arc ízmai megfeszültek a kezével csapkodott- Ott lakik mellettünk, alacsony, sápadt, kis fekete hajú fiúcska...Most Linda-t hívja anyának, de tudom, hogy...Hogy ő Emily. Tudja, milyen kísértetiesen egyformák? De azt mondja, nem Emily...jaj Linda...Linda- Dana felé kezdett el mutogatni könyörgően- Milyen Linda is volt?