A fehér angyal

8. rész: Boldog lélek, szomorú ítélet

1.

- A hibáink miatt...- kezdte Michael. - Meghaltak oly sokan! Szülők, társaink, és egy remek ember. Én hazudtam, minden angyalnak, lehet, még gyereknek látszom, de az igazi vezetőtök én vagyok, és nem Lucius. Ideje tiszta vizet öntenem a pohárba. Egyedül én tehetek róla, hogy idáig fajult minden. Észre kellett volna vennem, és, miután megtörtént, magamnak kellett volna megállítanom Ameliat, aki a mi hatásunkra kifordította a lelkét.

Alicie mellé lépett, most úgy bánt ezzel a kissráccal, mintha az öccse lett volna, megvigasztalta őt. Megölelte, amely megrökönyödést váltott, ki, de hisz ő még egy gyerek.

- Mindenki tehet erről, az értékrendetek túl tradicionális, a különböző fajok együtt élésének tilalmát. Be kell szüntetni, az ezekből a kapcsolatokból származó gyermekeket be kell fogadni, és békében kell együtt élni. - vette át a szót Alicie, aki mosolygott mindenkire, mintha már nem bánná, hogy meghalt Zack, ami meglepte barátait, nem tudták mi járhat a lány fejében.

- Köszönöm! - mondta Michael. - Kérdezni akarsz tőlem valamit, jól gondolom?

- Mi a jóslat azon része, amely szerint a két szerelmes feláldoz valamit? - kérdezte kíváncsian. - Úgy értem talán azt jelenti, hogy őt, még vissza tudom, hozni az életbe, a szüleivel együtt?

- Van rá esély, de mindennek ára van. - figyelmeztette a lányt. - Nem én szabom meg, de komoly fizetség lesz, az biztos, hiszen nem egyszerű, amit kérsz, de teljesíthető azért, amit tettél. Amanda, kérlek, gyere ide hozzám!

A tömegből előlépett a halál angyala, aki odakísérte Aliciet a halott test mellé. Az újdonsült angyal nem volt hajlandó figyelni másra csak Zackre.

- Nos Allie! - köszörülte meg a torkát a barátnője. - A halál hajlandó veled alkut kötni, a fiú és családja életérét cserébe.

- Ez jó, de mi lesz az ára az életem? - érdeklődte szenvtelenül.

- Azt mondta az túl könnyű lenne neked. - sóhajtott fel szomorúan. - Tudja, hogy azt akarod Zack normálisan nőhessen fel a szülei mellett, ezért az álmaitokat kéri.

- Ez mit jelent? - rémült meg Alicie.

- Túl tiszta az érzésetek egymás felé, ezért úgy gondolja, hogy ezt kell odaadnod cserébe. - megköszörülte ismét a torkát, és kelletlenül folytatta. - Alicie, ez borzasztó, azt kéri, hogy Zack felejtsen el téged, és bárhol is bukkannál fel, ő nem láthat, nem hallhat téged.

Erik és Suzy egymásra néztek, majd a barátnőjükre, hiszen ez nem lenne könnyű döntés. Egy szerelmes szív, nem bírná ezt a terhet.

Alicie lesütötte a szemét, és könnyek indultak el belőle. Aztán felnézett, és boldog volt, látszott rajta, hogy az. Ezt nem értette senki, csak Lambert. Ezt az áldozatot ő is meghozná Ameliaért.

- Vállalom, hogy nem emlékszik rám, és, hogy boldogan élhessen a családjával, hamis emlékekkel. - nevette el.

- Rendben van! - a fiú fölé hajoltak, Amanda odatette a kezét a homlokára és visszaadta a lelkét.

Az kinyitotta a szemét, és Aliciere nézett, nem tudott beszélni, de szerelme könnyáztatta arccal, hajolt felé, és lágyan megcsókolta. Ez az utolsó csók, amit valaha valakinek is adni fog.

A lány boldog volt, legalábbis a lelke, azonban szembe kellett néznie az előtte álló szomorú élettel kecsegtető napokhoz.