A szerelmed érintése

Zoe Heart szeretlek

*Brad szemszöge*
Tényleg nem tudom mi ütött belém. Most biztosan utál engem. De végülis okkal vagyok mérges. Nagyon jól tudja hogy egyáltalán nem kedvelem Calum-ot söt... Erre pont vele megy el randizni. Miért van az hogy az a srác mindig mindent elvesz tőlem. Először Emily-t most meg Zoe-t. Mi van benne ami bennem nincs?
*Zoe szemszöge*
Nem tudom mi ütött Brad-be. Komolyan Emily-vel randizik és utána még rám mérges mert segíteni akarok neki.
Ott álltam a szökőkút mellett és elkezdtem sírni.
-Minden okés?-karolta át a vállam Calum.
-Nem semmi sem az. Mindig én vagyok a rossz mikor csak segíteni szeretnék.-szipogtam.-Még barátnak se vagyok jó.
-Hé ilyet ne is merj mondani. Emlékszem Ashton-nak is mennyir segítettél és ott voltál neki még akkor is amikor egy bunkó paraszt volt. Még annyira nem ismerlek de már láttom milyen különleges ember vagy.-mondta majd letörölt egy könnycseppet az arcomról.-Nem éri meg miatta sírni. Nem érdemli meg.
Elöntött valami furcsa érzés. Magamhoz húztam és megcsókoltam. Olyan puhák voltak az ajkai és egyből vissza csókolt. Az egész testem egyfajta bizsergés járta át. Csak egyszerűen tökéletes volt ez a pillanat.
*Brad szemszöge*
-Akkor pénteken találkozunk a koncerteteken.-kacsintott rám Emily.-Màr várom!-felelte majd megölelt.
Nem olyan érzés volt mint régen. Nem hozott ki belőlem semmilyen érzést, nem úgy mint Zoe. Mikor ő ölel meg a szívem gyorsabban kezd verni. Ez nagyon nyálasan hangzik de ez az igazság.
-Majd akkor később!-mosolyogtam majd elindultam.
Bocsánatot kell tőle kérnem. Egy paraszt vagyok nem tehetem eut vele,annyira megbánthattam.
A szökőkútnál megláttam ahogy ott csókolózik Calum-mal. Féltékenység futott végig rajtam. Oda kellett mennem.
-Zoe azonnal mennünk kell. Nagy baj van!-szakítottam meg őket.
-Mi történt?-nézett rám kettségbe esetten.
-Majd a kocsiban elmondom gyere!-mondtam majd megfogtam a karját és magam után húztam.
-Majd beszélünk!-kiabált vissza Calum-nak.
-Ha rajtam múlik biztos nem...-motyogtam.
-Mit mondtál?-nézett rám kérdőn.
-Én aztán semmit.
A parkolóban kiértünk a kocsihoz majd beszálltunk. Elindultunk de Zoe végig azt kérdezgette mi a baj és miért nem mondom el neki végre.
Megálltam a kocsival a park mellett.
-Miért jöttünk ide? Beszélj már hozzám.-mondta kissé feldultan.
-Csak sajnalom. Nem kellett volna olyan mérgesnek lennem rád. Nagyom fontos vagy és nem akartam hogy haragudj rám.-adta ki magamból.
-Ez most komoly? Ezért hoztál el?-szállt ki a kocsiból.-Elrontottad a randim.
Kiszálltam utánna.
-Istenem Zoe tudod hogy ha összejössz vele se fog sokáig veled maradni. Le fog téged cserélni pont mint az összes eddigit...
-Ez nem tudhatod!-kiabálta.
-Nem veszíthetlek el téged is.-álltam elé.-Nem így akartam elmondani és nem itt. Az előző fellépésen szerettem volna,mikor mondtam hogy az egyik számot neked küldöm...
Az óriási szemeivel kíváncsian szemlélte az arcom.
-Zoe Heart én szeretlek.......