Lili Collins élete fenekestől fordul fel, amikor találkozik Lokival. A bajkeverő, és kissé szemtelen isten magával viszi Asgardba a halandó lányt, hogy elhitesse családjával megváltozott. De vajon tényleg megváltoztatja egy lány szerelme? Vagy az eg...
- Szóval te egy isten vagy és varázsló ?- néztem hitetlenkedve Lokira.
- Igen, és fontos, hogy visszatérjek Asgardba. Szükségem van a segítségedre.
- Miért nem keresel Asgardban valakit? Vagy menj le itt a discoba és szedj fel mást!- még mindig dühös voltam rá, de valamiért sajnálni is kezdtem.
- Asgardban már ismernek, tudják, hogy nem változom. Ezért a nők körében nem vagyok túl népszerű. Mi az a disco?
- Tehát Asgardban te egy lúzer vagy. A discóban találsz bomba csajokat és táncolhatsz is velük- hirtelen pattant fel, és egy kézzel megszorította az arcom.
- Csak azt nem hidd, hogy lúzer vagyok! Fogalmad sincs arról mit tudok. Ha akarnám már szerelmes lennél belém-erre kikacagtam szegénykémet.
- Jaj de cuki vagy! Hát azt hiszed ekkora hatással lehetsz rám? Te nagyon el vagy tévedve. Tényleg nem vagy elmebeteg?- mégse hagyhattam, hogy a fejemre nőjjön ez az istenke.
- Lili, Lili, Lili, hamarosan levegőt sem tudsz majd nélkülem venni-simította meg az állam, majd a keze egyre lejebb csúszott volna, ha nem rúgom tiszta erőből tökön. Loki fájdalmas nyögéssel esett össze és az ágyékát fogta.
- Ezt már az elején meg kellett volna tennem, nagyon pofátlan vagy és egoista! Nem tűröm, hogy így beszéljenek és viselkedjenek velem! És most szépen elhúzol innen!- Loki semmit nem szólt csak összegörnyedve sipákolt, majd egy hirtelen pillanatban elájult- Loki? Loki? Na ne ! Ezt ne, kelj már fel! Hallod? Azért ekkorát nem rúgtam!- lehajoltam hozzá és óvatosan pofozgattam, de semmi nem történt- Loki kérlek ébredj már föl!- már hívni akartam a mentőket, amikor Loki megfogta a kezem és erősen magához húzott.
- Kicsi cica! Azt hitted ennyivel elintézel?- szinte már a mellkasán feküdtem. Éreztem a jeges leheletét.
- Azért valld be, hogy fájt!- erre mindketten nevetni kezdtünk, én pedig a mellkasára hajtottam a fejem.
- Azért valld be, hogy tetszem- én még mindig a mellkasán feküdtem, és lassan felnéztem rá.
- Nincs mit bevallanom-suttogtam és a gyönyörű zöld szemekbe néztem, ő egy tincset elsöpört az arcomból, majd óvatosan megérintette. És igen, én hagytam..
- Azt hittem újra megütsz, de úgy látom élvezed amit csinálok-hirtelen kaptam észbe és azonnal felálltam.
- Szóval akkor most mi lesz?- kérdeztem csípőre tett kézzel, közben Loki leporolta magát és megállt előttem. Bár magamnak sem mertem bevallani, de egészen megkedveltem. És nem kérdezzétek, mert nem tudom miért. Ugyanis semmit nem tett azért, hogy így legyen.
- Csak egy hónapot kérek tőled! Ez idő alatt szépen lekopik a bátyám rólam és remélhetőleg apám is békén hagy. Egy kicsit játszuk a szerelmes párt és kész- nézett rám boci szemekkel.
- Egy feltételem van!
- Jaj ne ! Nők!- forgatta meg a szemét, fél mosollyal.
- Mivel itt a munkám ezért miattad szabadságot kell kikérnem. Ezzel nincs is baj, mert elég sok szabin bent van.
- Akkor mi a gond?
- A szüleimnek is kell magyarázat, el kell jönnöd velem. Be kell mutatnom téged és majd azt mondom elutazunk egy időre- erre Loki óriásit nyelt.
- Most ez komoly?
- Hát mégis mit gondoltál nyuszifül? Hogy majd csak úgy lelépek? Ez nem így működik. Szóval ma este nálam alhatsz és holnap elmegyünk anyáékhoz- böktem meg a vállát.
- Rendben, de nem maradunk sokáig! És utána indulunk Asgardba- én közben össze pakoltam kicsit az irodában, mert hála Lokinak az egész olyan volt, mintha egy tornádó söpört volna végig.
- Nem akarsz segíteni? - kérdeztem nagy szemekkel, de Loki csak ülve figyelt tovább.
- Nem szokásom, de úgyis mindjárt végzel.
- Tipikus férfi, azt hiszed ki kell nyalni a segged, de majd egy-két dolgot megtapasztalsz mellettem-fenyegettem meg játékosan.
- Én nem vagyok tipikus férfi kicsi cica! Én egy herceg vagyok!
- Attól még férfi vagy és ráadásul el is vagy kényesztetve-mondtam nagy mosollyal, mert tudtam, hogy nem lesz könnyű dolga velem. Bár most még azt hiszi..
- Mikor indulunk?- kérdezte ásítozva, én pedig kinyitottam az ajtót és elindultunk..
Loki és én szépen le sétáltunk a parkolóban ahol a kicsi kocsim már várt engem. Az herceg vizsgáló szemekkel nézte végig négykerekű barátomat..
- Én ebbe be nem ülök!-jelentette ki egyhangúan.
- Akkor gyalogolni fogsz!- erre morcosan beült az anyósülésre.
Körülbelül fél óra volt a lakásom és a munkahelyem közötti út. Loki egész végig dumált Asgardról a családjáról, meg arról, hogy milyen csatákat nyertek meg Thorral. Már annyira lefárasztott agyilag, hogy alig vártam, hogy ágyba kerüljek.
- Szép házad van. Egész kellemes-nyúlt végig a kanapén.
- Meglep, hogy tetszik, nem épp egy arany város-valóban nem volt egy csúcsszuper lakás és elég kicsi is volt, de nagyon szerettem és ráadásul úgy alakítgattam ahogy csak szerettem volna- Ha éhes vagy akkor ott van a hűtő, kérlek szolgáld ki magad, én lefürdök és utána lefekszem.
- Jó éjszakát Lili!- hangjából kedvesség áradt, és nem tudtam nem elmosolyodni.
- Neked is jó éjszakát Loki! És kérlek ne csinálj felfordulást-bár azzal, hogy megjelentél elég nagy felfordulást okoztál.
- Jó leszek ! Ha tudom még, hogy kell annak lenni-mondta sunyin és én hozzávágtam egy párnát. A fürdés után pedig csak arra emlékszem, hogy kiterülök az ágyamon...
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
Másnap reggel arra keltem, hogy valami csiklandozza a lábamat...
- Te meg mit keresel a szobámba?- ripakodtam Lokira, akit majdnem sikerült fejbe rúgnom, mert baromi csikis a lábam.
- Te meg akarsz ölni?- hajolt el a lábamtól az istenség és kifújta a levegőt hangosan.
- Halálra rémísztettél, te idióta ráadásul a lábam nagyon csikis-ültem fel az ágyamban, de észre vettem, hogy Loki vigyorogva néz rajtam végig.
- Csak nem fázol?- kérdezte sunyin, és feltűnően a melleimet nézte. Erre válaszként egy újabb párna repült a képébe.
- Na gyerünk kifelé! Öltözök és megyünk anyáékhoz-utasítottam a herceget, aki még mindig vigyorgott. Mielőtt öltözni kezdtem megírtam a levelet a főnöknek amiben rendkívüli szabadságot kérek. Azt hiszem fogalmam sincs mire vállalkoztam....
