Lili Collins élete fenekestől fordul fel, amikor találkozik Lokival. A bajkeverő, és kissé szemtelen isten magával viszi Asgardba a halandó lányt, hogy elhitesse családjával megváltozott. De vajon tényleg megváltoztatja egy lány szerelme? Vagy az eg...
Mivel nem tudtam elhúzni a csíkot ezért ismét Loki szobájába kötöttem ki. Hófehérke meredten ült az ágya szélén és engem nézett. Én a vérző karomat kötöttem be éppen, és nem is értettem miért érzek fájdalmat ha nem is valódi. Lehet már ezt is beképzelem amit nem csodálok, hiszen az elmúlt napok elég érdekesek voltak. Mi több megdöbbentőek....
- Holnap megmutatod melyik őr támadt rád!- ült még mindig a helyén.
- Azért, hogy kinyírd? Édesanyád már biztosan beszélt vele, nem kell túlreagálni, azt hitte tolvaj vagyok és tette a dolgát-magam is meglepődtem milyen jól hazudok.
- És ha nem a karodon talál el? Ha az oldaladba szúrja? Meg is halhattál volna, meg kell kapnia a méltó büntetését.
- Mi van hókuszpók ? Csak nem aggódsz értem?- Loki rosszalóan húzta föl a szemöldökét, majd mellém lépett.
- A nevem Loki és nem aggódom, csak igyekszem rendet tartani a palotában-közben kinézett az ablakon, majd rám emelte a tekintetét.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
- Te rendet tartani? A bátyáddal olyan pankrátor mérkőzést rendeztetek, hogy az le kellett volna adni a tv-ben.
- Mulatságosnak vélted?-belegondolva elég félelmetes volt, de ezt nem akartam, hogy lássa rajtam- Csak a te becsületedet védtem, mert tiszteletlen volt veled, inkább légy nagyon hálás. De te nem vagy az, mert szépen le akartál lépni. Ez nem volt szép Lili Collins. Ez nem-miközben megrázta a fejét, haja meglobbant a válla felett, és megéreztem az illatát. Édes és fűszeres volt akárcsak a karácsony illata...
- Hálás vagyok amiért megvédtél, de nem kellett volna verekedned-érintettem meg a haját, úgy, hogy észre sem vettem, de ő nem húzódott el- Jujj ne haragudj, nem akartalak megfogdosni csak..
- Csak ? Tudom, hogy szép a hajam-túrt bele büszkén.
- Ezt nem tagadom, valóban szép-erre nagyot nézett- De azért néha megmoshatnád-túl magaslabda volt, nem hagyhattam ki.
- Úgy beszélsz mintha a tied olyan hű de tökéletes lenne-pimaszkodott ő is, és be kell vallanom kezdett már nevetséges lenni, hogy állandóan szivatjuk egymást.
- Rendben Loki, te nyertél én már fáradt vagyok. Azt hiszem lefekszem aludni.
- Kár pedig megmoshattad volna gyönyörű fűrtjeimet-sóhajtott fel színpadiasan- Kíváncsi lettem volna mit művelsz a hajammal.
- Azért nem vagy kisbaba, mosd meg magadnak. Jó éjt Loki!
- Neked is Lili!-még hátra néztem az ajtóból, de Loki már nem volt a szobában, az erkély ajtón távozott...
A szobámba érve nagyot sóhajtottam, mert a királynő végképp összezavart engem. Mégis, hogy értette, hogy látta Loki és az én jövőmet? És lesz tőle két fiam? Pont tőle? És így kellett találkozunk? Egyszerűen ép ésszel nem tudtam felfogni azt amiket mondott nagyon zaklatott voltam. Sokáig forgolódtam az ágyban amikor hallottam, hogy halkan nyílik az ajtó. Azonnal egy gyertyatartót ragadtam meg az éjjeli szekrényről...
