♥ A titokzatos idegen ♥

5. Hol vagyok?

Lili

Helyi idő szerint hajnali négy óra volt amikor Lokival New Yorkból elindultunk. Rettenetesen fáztam a hideg reggeli szél miatt, de Lokit ez nem nagyon izgatta. Mármint ő nem fázott, mint mondta azért mert jégóriás, de én őszintén megmondtam neki, hogy fogalmam sincs miről beszél. Szépen sétáltunk egy darabig, amikor megszólaltam...

- Loki te nem fázol ?- csak a fura bőrszerkója volt rajta.

- Nem! Kellene ?-nézett végig rajtam. Természetesen a kezem tele volt a cuccaimmal, mert hát őfelsége nem segített a cipekedésben.

- Nagyon hideg van! –szinte össze koccantak a fogaim. Egy pillanatra megálltam és letettem a táskákat, majd megdörzsöltem a végtagjaimat, hogy végre átmelegedjek.

- Jaj ne már! Gyere Lili!-húzta a kezemet maga után.

- Loki nagyon fázok! Egy pillanat és mehetünk- Loki megforgatta nagy zöld szemeit, majd egy kisebb puha lepelt varázsolt elő. Felém nyújtotta és felhúzta a szemöldökét.

- Na ? Mi az nem kéred ?

- Te most a kedvembe jártál?-kérdeztem és magamra terítettem a lepelt, ami nagyon puha volt és meleg.

- Inkább a saját kedvembe jártam! Utálom hallgatni a nyafogást-mondta unottan és elindult előttem.

- Bunkó-motyogtam az orrom alatt.

- Mit mondtál?- állt meg előttem.

- Azt mondtam, hogy bunkó vagy-húztam ki magamat.

- És akkor mi van? Ha akarom bunkó vagyok ha akarom nem! Azt csinálok amihez csak kedvem van-vonta meg a vállát.

- És az édesanyád mit szól majd ha ilyen leszel velem? Aligha hiszik el majd a kis mesédet.

- Minden úgy alakul majd ahogy szeretném! De most gyere ide és kapaszkodj belém!-utasított amikor egy zsákutcához értünk.

- Dehogy kapaszkodok beléd! Hozzád nem érek!- fintorogtam nagy vigyorral.

- Hát rendben! De attól tartok akkor rázós utad lesz!- ahogy ezt kimondta, hirtelen mintha tornádó kapott volna fel és óriási erővel száguldottunk egy örvényben. Villodzó fények és hideg levegő kísért minket, majd földet értünk. Én elterülve feküdtem és remegve vártam mi fog történni.

- Otthon édes otthon!- szippantott a levegőbe Loki, én pedig hányingerrel küszködve próbáltam magamhoz térni- Gyere Lili! Ideje bemutatnom neked Asgardot!

- Hol vagyok ?-kérdeztem remegve.

- Asgardban vagy!- nézett rám értetlenkedve-Indulhatunk a palotába?

- Loki én hányni fogok!-tettem a kezem a szám elé, és azonnal kiadtam a gyomrom tartalmát.

- Ez most komoly? Te lehánytad a Bifrösztöt?- gúnyolódott Loki, de én azt sem tudtam mi van velem és mi az a bifröszt...

- Nagyon szarul vagyok Loki-törölgettem a számat, közben érzetem ahogy zsibbad a nyelvem.

- Jól van segítek! Így mégsem mutathatlak be a szüleimnek- nevetett fel, majd a hasamra tette a kezét és egy pillanat múlva már semmi bajom nem volt. A rókamaradék is eltűnt amit odaraktam.

- Mi ez a hely ?- egy hosszú hídon álltunk ami különböző színekben és fényekben pompázott.

- Ez itt drága kicsi mennyasszonyom Asgard!-fogta át a derekam Loki, majd láttam, hogy egy hatalmas ember közeleg felénk.

- Herceg! Üdvözlöm újra Asgardban! Ki ez a hölgy?

- Heimdall bemutatom neked a mennyasszonyomat Lili Collinst!- húzta ki magát Loki, én pedig éreztem, hogy megint kavarog a gyomrom.