Marcus and Martinus a szomszédom ( Marcus and Martinus fanfacion )

16.fejezet

Csütörtök:

Chloé szemszöge :

Reggel az ébresztőre keltem kicsivel korábban mint szoktam mert még ki kellett nyitnom a nővérem ajtaját mivel este bezáratta velem. Miután kinyitottam belestem és olyan látvány fogadott amire nem számítottam. Marcus háton feküdt. Anna Marcuson és Anna keze Tinus derekán. Gyorsan le szaladtam anyához, mert ő ilyenkor már fent szokott lenni. Meg is találtam a konyhában. Így megszólaltam:

-Jó reggelt! - köszöntem.

- Jó reggelt!-köszönt.

- Le kéne fényképezni Annáékat, ahogy alszanak. - mondtam ki egyszerűen.

- Miért is kéne őket lefényképezni? - kérdezte.

- Nem tudom elmagyarázni. - mondtam.

- Oké akkor hozom a fényképezőt és ha olyannak látom akkor lefényképezem. - mondta. Ezután felmentünk és úgy döntöttünk hogy lefényképezni. Már nem tudom meddig fényképezgettük őket amikor hirtelen felénk fordult így ki futottunk. Aztán én felöltöztem majd lementem megreggeliztem. Már végeztem mikor Tinus jött be a konyhába így én felmentem a szobámba és csak akkor mentem le mikor már mentünk. Az iskola lassan telt. Már a harmadik óra után haza akartam menni, de aztán a többiek szóltak hogy még lesz 4 óránk. Szünetekben vagy a teremben vagy az udvaron ültem. Tinust amikor az udvaron voltam mindig láttam, de nagyon nem foglalkozott velem el volt az ő kis bandájában ( ő, Marcus, Emma, Lily asszem így hívják Anna barátnője és Anna). Nem mertem odamenni, mert féltem hogy nem fogadnak jó szívvel. Tudom hogy gáz hogy félek a saját növéremtől, de nem tehetek róla. Félek ha oda mennék rám szólna, hogy menjek és játsszak valaki mással mert nem ér rá. Itt a suliban mióta itt vagyok egyedül vagyok. Még nem találtam barátnőt. Mintha kerestem volna. A régi sulinknál viszont sokkal jobb volt. Persze hiányoznak az osztálytársaim meg a hülyeségeik, de már megszoktam. Miután becsöngetek én visszamentem a terembe. Ezután teltek az órák. A 6.óra után még volt egy ofői. Persze az Annáék már haza mehettek. Miután vége lett az utolsó órának már indultam volna haza amikor valaki vissza húzot. Tinus volt. Nem értettem miért van még itt.

- Gyere. Elviszlek valahova. - mondta majd megsem várva válaszom elindult valamerre így követem. Egy parkba értünk aminek a közepén valami tó féle volt. Leültünk egy padra. Kis csönd után Tinus szólalt meg.

- Figyelj beszélnünk kell. - mondta.

-Tudom. Anna mondta azt hogy miért futottál el olyan hirtelen. Én meg azt hitem valami csak ügy aztán kiderült hogy Marcus miatt. Ez az egész az én hibám. - mondtam egyszerűen.

- Nem a te hibád. Ha nem nézlek semminek akkor nem itt tartanánk.. - mondta.

- Te ezt honnan tudod hogy azért voltam ilyen mert semminek néztél? - kérdeztem.

-Anna mondta. - adott egyszerű választ..

- Jó tudni. - mondtam.

- Emlékszel még a koncert utánra? - kérdezte.

- Attól függ melyik részére gondolsz. Addig rémlik hogy lementem a közeli parkba ahova követél. Aztán vissza mentünk és mellettem aludtál. Úgy enyi amire emlékszem. - mondtam.

-Akkor nem emlékszel arra amit akor mondtam. - mondta szomorúan.

- Igazából Anna elmondta. - mondtam.

- Mi? Ébren volt? - kérdezte.

- Igen mert nem tudott aludni. - mondtam.

- Erről most tudok először. Na mindegy. Visszatérve kettőnkre. Mi lesz velünk? - kérdezte.

- Nem tudom. - mondtam. Nem mondott semmit csak hirtelen megcsókolt én meg vissza csókoltam.

- Lennél a barátnőm? - kérdezte miután elváltunk egymástól.

- Igen.... Leszek a barátnőd. - mondtam majd megöleltem. Még beszélgetünk egy picit majd haza indultunk. Úgy 6 körül értünk haza. Martinus hozzánk jött mert beszélni akar Annával és majd csak utána megy haza. Én még Tinus előtt bementem Annához.

- Beszéltem Tinussal. - kezdtem bele.

-Igen. És? - kérdezte.

- Összejöttünk. - mondtam.

-Gratulálok. - mondta. Ekkor vettem észre hogy a nyaka ki van szívva, de nem kérdeztem inkább rá.

- Köszönöm. Amúgy mi van most közted és Marcus között? - kérdeztem.

- Együtt vagyunk újra. - mondta.

- Én is gratulálok neked. - mondtam.

- Köszönöm. Amúgy még vissza fogod kapni a reggelit csak még nem tudom hogyan - mondta.

- Előre félek. Én most megyek lefürdök majd lefekszem aludni szóval jó éjt. - mondtam.

-Jó éjt. - köszönt el. Ezután úgy tettem mint ahogy mondtam. Miután lefeküdtem hamar el is aludtam. 

Itt a következő rész. Bocsi hogy csak most raktam ki részt csak nincs ötletem meg nagyon sokat kell tanulnom mert 4 hónap és éretségizek. Kicsit rövid lett. Ígértem egy lánynak hogy karácsonyig kirakok 3 részt. Abból ez az egyik. Maradt 2. Viszont még nem álltam neki írni, mert nincs időm. 1 részt még Decemberben azért hozok, de szerintem a harmadik átcsuszik majd Januárra. A másik, hogy nehéz egyszerre 2 szemszőgből írni ( mivel már a húgom részét is én írom) és úgy volt hogy majd vissza veszi a részei írását ami nem most lesz. Szóval úgy dőntőtem hogy csak Anna szemszögéből folytatom a történetet. Ezzel nem azt mondom hogy mostantól nem lesz Chloé szemszögéből többé rész. Csak azt hogy ritkábban.  Remélem nem haragszotok meg rám. Asszem egyszer   Enyit akartam. Köszönöm a megértést.
Ja és köszönöm a 2k nézettséget.
Ha van ötletetek a folytatáshoz nyugodtan írjátok meg.

#forever