Chloé szemszögéből
Ma szombat van, pontosabban 23:25. Úgy hat órával ezelőtt a nővéremmel elmondtuk a legjobb barátainknak hogy kedden elköltözünk. Jobban fogadták mint hittem. Nem tudok el aludni. Valószínűleg a költözés miatt , ezért úgy döntöttem hogy lemegyek a konyhába és csinálok egy teát. A konyhában akaratlanul megijesztettem Annát, a nővéremet. Ö se igazán tud aludni. Holnap az egész napomat pakolással kell töltenem .
- Mit pakoljak be először? Milyen lesz ott az idő? Milyen lesz a házunk? Kik lesznek a szomszédjaink? Kedvesek lesznek? Milyen lesz ott a suli? Milyenek lesznek a tanárok? Kedvesek vagy talán bunkók? És egyáltalán hova költözünk? -kattogott az agyam.
Madár csicsergésre ébredek. Úgy látszik elaludtam a nagy gondolkodásban.
Ahogy mondtam egész napomat pakolással töltöttem, már mindent elpakoltam csak egy két dolgot nem ami kell hétfőre és kedd reggelre. Miután végeztem a táskám elpakolásával is, ami vajuk be elég nehéz lett mert le kell adnom a könyveimet, ránéztem az órámra ami 18:34-et mutatót
- Úr isten, már ennyi az idő? Ma még nem is ettem.- jöttem rá és azonnal a konyha felé vetem az irányt ahol csináltam egy szendvicset magamnak. Mikor leültem az asztalhoz, találtam egy cetlit anya kézírásával.
- APÁDDAL ELMENTÜNK A NAGYPAPÁHOZ, TÍZRE HAZAÉRÜNK. ANNA ELMENT VÁSÁROLNI. HA GONDOLOD HAGYTAM EGY HÚSZAST A HŰTŐN, MENY EL A BARÁTAIDDAL VALAHOVA.
PUSZI ANYA!!
Különesőbben nem volt kedvem elmenni sehova úgy hogy kajáltam és leültem Heartlandot nézni mert a nővéremmel ez a kedvenc sorozatunk. Már késő lehetett, úgy fél tizenegy. Anyáék és Anna is már rég hazaértek. Úgy döntöttem hogy elmegyek lefürdök és alszok egyet. Így is tetem, tizenegyre már az ágyba voltam és pár perccel később el is aludtam.
Reggel az ébresztőre keltem. Anna még aludt úgy hogy csináltam neki egy limonádét és felvittem, azzal ébresztetem. Mikor már mind a ketten elkészültünk, el akartunk indulni a suliba mikor anya utánunk kiabált.
- Hova, hova ilyen sietősen lányok?
- Suliba anya mint minden normális tízen éves.-mondta Anna nevetve. Ránéztem az órámra.
- Már igy is késésbe vagyunk.- mondtam anyának a célzást hogy menünk kéne ha nem akarunk késni.
- És akkor már el sem köszöntök tőlünk?- szált be a beszélgetésbe apa.
Gyorsan elköszöntünk és sietünk mert gyalog mentünk.
-Anna a Kristófnak nem kéne ma suliba mennie? -csattantam fel hirtelen.
- Nem Chlo, ma ö nem megy, mert ma az osztálya kirándulni megy.- nyugtatót meg. Két perc múlva a suliba voltunk.Mikor beléptem az osztályterembe elállt a lélegzetem. MERT a padom tetején 3 vörös, 6 fehér és 14 szál lila rózsa volt a táblára meg az a felirat volt írva hogy "Hiányozni fogsz, szeretünk". Ettől a látványtól elsírtam magam. A napom nagyol jól telt, minden tanár egy idézettel kezdte az óráját és egy gyors búcsúval mivel, nem akarok dicsekedni de elég jó tanulok vagyunk a nővéremmel. Az utolsó órám az ofömel volt amin kaptam egy emlékkönyvet benne sok képel és idézetekel és olyan mondatokkal amit még az osztályban férre mondót mondatok voltak réges-régről. Mindenkivel nagyon sokat beszélgetünk és kiderül hogy ez mind a Dani, a Rénó és a lányok ötlete volt. Ekkor elmondták hogy ügy volt hogy csak a lila és a fehér rózsákat kapom.
-Akkor kitől vagy kiktől kaptam a vöröseket? - kérdeztem meg hirtelen mire senkitől se kaptam választ. Akkor oda jött a tanár hogy el búcsúzzon és szólni hogy le kel adnom a könyveket. Ezért odamentem a szekrényemhez és kinyitottam ere 3 kis papír esik ki belőle minden ugyan az a szöveg. " Majd megtudod". Leadtam a könyveket és megkerestem Annát mert indulnunk kellelet haza. Útközben elmeséltem neki mi történ és kiderült hogy vele is ugyan az történt csak ö 4 vörös 6 fehér és 12 kék rózsát kapót mert neki a kék nekem meg a lila a kedven színünk. de azon kívül minden megegyezett a tábla a könyv az emlékkel és a cetlik csak ö 4 cetlit kapót.
Boldogan és kíváncsian mentem aludni, egyrészt az utazás miatt másrészt a vörös rózsák miatt. Kicsit nehezen ment az el alvás. DE nagyon boldog voltam .
"Sok embernek téves elképzelése van arról, mi is az igazi boldogság. Ezt nem önelégültséggel érhetjük el, hanem valamely érdemes cél iránti hűségünkkel. „
Ez a rész egy kicsit hosszabbra sikeredet a tervezetnél, de remélek hogy tetszik nektek. Nem tudom hogy mikor jön a következő rész de megpróbáljuk minél előbb hozni. Kommetbe írd le a véleményedet, mert kíváncsi vagyok rá.
#pineapple #bestfriends
KAMU SEDANG MEMBACA
Marcus and Martinus a szomszédom ( Marcus and Martinus fanfacion )
Fiksi PenggemarAnna és a családja Magyarországból Norvégiába költöznek. Itt nem várt fordulat történik az életébem...