Az idő felénk tornyosuló hullámként támadt,
S én mondom,
Megfakult hangok hevernek
az éjszaka kövein.
Nem feledlek titeket,
De a megsemmisülés útján
Csak egyedül mehetek tovább.
Tisztelem a sebesült madarat,
Mi az eső kegyelmét élvezi.
Hát, kérlek könyörülj rajtunk, s mosd le a vért,
Míg a földön alszunk.
Ó becses csillagok,
nehéz elmondani
Mi történt ezen az éjszakán.
Nem feledlek,
De látod, még éppenhogy létezem,
Ezen a dermesztő éjjelen.
S ti, ó legyőzhetetlen hangok
Éledjetek fel most
Teljes valótokban.
S te is figyelj, ó foszlás sötét tornya,
Mutass utat, mikor már bújában süvít a szél,
Mert sebesültek hevernek
A sötét éjszakában.
Soha nem feledlek...
De ezen a meghiúsult úton
Hagyj mostmár magamra.
Menekülj!
S te, ó bőbeszédü árnyék
Gyere, s vess el engem.
Éljenek a harcosok,
Éljenek a hősök!
(Susumu Hirasawa, Berserk- Forces c. Műve nyomán )
Szepes Zoltán 2016
YOU ARE READING
Versek - Megszólít Az Erdő
PoetryEgy ideje irogatom őket. S bár nem feltétlenül fényes nappalok költeményei, időnként felkerülnek a felszínre. Kitörnek a lélek kénköves barlangjából, hogy figyeljenek. Mert amíg mi olvassuk őket, addig a szavaik belénk ivódnak és megismernek minket...
