Parlag Viki mit meg nem adott volna azért, hogy egyszer élőben láthassa a példaképét, ami meg is adatott neki, ugyanis az unokaöccse úgy döntött, hogy jelentkezik a Ride Zone táborba, ahova nővére elkísérte.
Ha érdekel, hogy alakult a fiatalok sors...
Valamikor bealudtunk, majd reggel csak annyit hallottam, hogy Patrik ordít egyet. - Jó reggel éjjeli baglyok! - Jó reggel - motyogtam, majd mikor valaki elkezdte fújogatni az arcom, hogy keljek fel, kinyitottam a szemem, és ahogy nyújtóztam volna egyet, valakit orrba vágtam. - Neked is jó reggelt - fogta nevetve az orrát Zozo, majd rájöttem, hogy rajta fekszek, villámgyorsan "legurultam" róla, és a takaróba nyomva a fejem próbáltam halkan fangörcsöt kapni. - Nézd, de aranyosak voltatok - mutatta a telefonját Zozo felé Patrik.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Odanéztem, majd elvigyorodtam, és gyorsan elfordulva elkezdtem csapkodni a lábam. (csak képzeljétek el😂) - Gyorsan öltözzetek, mert a gyerekek előbb érnek oda reggelizni! Pedig őket még csak most kelti Imi - szólt Patrik. - Oké, de viszont akkor Zozo száműzlek a fürdőbe - mondtam nevetve. - Chh, ennyit ért a tegnapi lelkizésem, ezt megjegyeztem Viki! - mutatott rám, majd felkapva a táskáját kiment. Gyorsan kiválasztottam egy vállalható ruhát. Ami egy farmer short és egy fehér póló volt.
A folyosón lévő tükörbe megcsináltam a hajam, majd vártam Zozora, hogy kijöjjön a fürdőből. - Siess, mert tényleg előbb érnek oda a kicsik - kuncogtam. - Bejöhetsz, csak a hajam lövöm be. - Ki gondolta volna - nevettem. Gyorsan megmostam az arcom és feldobtam magamra egy szempillaspirált. - Jössz? - szóltam neki. - Mehetünk - túrt bele utoljára a hajába, majd elindultunk a többiekhez az étkezőhöz. - Uuh, mint a svédasztalos reggeli - néztem végig az asztalon csillogó szemmel, mire mindenki felnevetett. Ki gondolta volna, persze, hogy a kicsik értek oda előbb. Nem igazán szoktam enni reggelente, de most büszke voltam magamra, mert egész sokat ettem. Miután végeztünk a reggelivel, és még mindenki pakolt, gyorsan felszaladtam a telefonomért, majd visszamentem a többiekhez. - Nah, a nap első fele azzal fog telni, hogy most kimegyünk a skatepark-ba bicozni, utána levezetés képpen fürdünk egyet úgyhogy mindenki úgy készüljön, aztán majd meglátjuk mi lesz - mondta el a dolgokat Imi. Amint meghallottam, hogy fürdés, sprinteltem a fürdőruhámért, és gyorsan átvettem, majd egy törölközőt, a hangszóróm és a kötelem beletettem a táskámba. - Nah, mindenkinek megvan ami kell? Bár ha valamit itt hagytatok volna, simán vissza tudunk érte jönni, de mindegy. Mehetünk? - sorakoztatta fel Patrik a gyerekeket, majd mindenki bicóra pattant (kivéve én) majd elindultunk a tett helyszínére. - Te majd itt kocogsz mellettünk amúgy? - jött mellém a biciklijével Kornél. - Hát, nem, hallod, majd kötelezek mellettetek - nevetek fel - Amúgy milyenek a szobatársaid? - Jól kijövünk, de te is mesélhetnél - intett a fejével Zozo felé, aki jó méterekkel előttünk ment. - Ne is mond, reggel arra keltem, hogy rajta fekszek - fogtam a fejem mosolyogva. - Hm.. gyorsan haladsz - kuncogott. - Ó, hogy az a... - csaptam tarkón. - Nincs verekedés ott hátul - maradt le Imi és hátra jött. - De ha megérdemelte - néztem öcsémre szúrós szemmekkel. - Nah jól van csak vicceltem - mondta Kornél, majd mindkét fiú nevetni kezdett. - Chh, szövetkeztek ellenem? Ezt megjegyeztem - tettem karba a kezem mosolyogva. Mikor odaértünk a pályához, én hátra mentem az egyenes placchoz és a JBL-emre rácsatlakoztam, majd átadtam magam a zenének. Iszonyatosan boldog voltam, hogy eljöttem, egyrészt Zozo miatt, másrészt, azért is, mert otthon biztos, hogy nem lett volna se időm, se kedvem gyakorolni. Teljesen belemerültem a táncolásba. Ezért sem vettem észre, hogy közeledik felém valaki, aki befogta a szemem és a szám....
