A bárpultos srác (S.M ff.)/ ☑

34. Mondj öt indokot...

Pár másodpercre elakadt a lélegzetem, s a szavak is cserben hagytak. Csupán néztem magam elé égő arccal.

- Csak barátok vagyunk Shawn!- hangom most erélyesebb volt.

Kiszakítottam magam a karjai közül, s idegesen dobolva a lábammal felé fordultam.

- Miért? Miért ne lehetnénk többek?- csapott kezével a combjára.

- Egy csomó okból kifolyólag.- néztem el arcáról.

- Mondj öt indokot, és utána békén hagylak ezzel a témával.- hangja bizonytalanságot suggalt. Félt, hogy tudok ennyi okot mondani, én pedig féltem, hogy nem tudok öt kézenfekvő kifogást találni. Igen, csak kifogásokat keresek, mert gyáva vagyok.

- A szüleim miatt- nyögtem ki nagy nehezen a legnyilvánvalóbbat.

- Ez eddig egy.- mondta Shawn határozottan. Rá néztem orcájára, kicsi kétely volt benne, de miért? Feszült volt, de miért? Ennyit megérek én neked, Shawn?

- A korkülönbség.-

- Mi? Nem is olyan nagy!- mondta felháboródva.

Tudom.

- Ez kettő.- hagytam figyelmenkivül kijelentését.

- Jó, legyen. -

- Aztán...öööömmm.-

- Na mi az, csak nem kifogytál?- kérdezte jót nevetve rajtam.

- Még mit nem!- tettem karba a kezem.
De igaza volt, több okot nem tudtam felhozni. Mekkora egy szerencsétlen csőd tömeg vagyok.

- Akkor kicsit pörgesd meg a nyelved, mert nem érek rá egész este- kacsintott rám. Láttam rajta a győzelmi mosolyát. Fejben el is járta szerintem a győzelmi táncát.

- Oh, bocsánat, hogy pazarlom a drága idődet felség.- mondta gúnyos hangnemben, mire Shawn még szélesebb mosolyra húzta száját.

- Mondd azt, hogy nincs több indokod és ennyi. Lapozzunk tovább.- dőlt hátra a kanapén.

- Jó, bevallom nincs, de ettől még nem jelenti azt, hogy nyertél.- mutattam rá mutató ujjammal, amin szintén jót szórakozott.

- Legyen ahogy akarod.- vonta meg vállát.- Mikor megyünk fürcsizni?-

- Én már fürödtem, te pedig akkor amikor hazaérsz kiscicám.- kacsintottam rá.

- Kiscicám?- kerekedett el Shawn szeme. Upsz..véletlen kicsúszott.

Vállat vontam, miközben elengedtem felé egy mosolyt.

- Szüleid mikor érnek haza?- kérdezte.

- Szerinted úgy nézek ki, mint aki ilyesmiket tud?- mutattam magamra.

Shawn egy ideig elgondolkodott, majd bólintott.

- Hát akkor elkell, hogy szomorítsalak, nert ez nagyon nem így van.- mondtam.- Most pedig menj haza kérlek, mert aludni akarok. Az ajtó tudod hol van, szóval szia Shawn.- mondtam. Megindultam a lépcső felé, mikor odaértem meghallottam Shawn hangját.

- Akkor majd alszom a kanapén!-

- Ha anyáék ott találnak szerintem búcsút vehetsz a munkádtól!-

___________

Ha tetszett nyomd meg a csillag gombot!😉😊