A bárpultos srác (S.M ff.)/ ☑

28. Verekedés

- Na de Shaaawn!- szóltam rá dühösen a most már kicsit sem nyugodt fiúra.

- Csak maradj itt csendben! Világos?- kérdezte hátra nézve, közben leállította az autót, s kicsatolta a biztonsági övét. Ezután lekapcsolta a gyerekzárat, majd éreztem ahogy a szabadság átjárja a testem minden egyes szegletét. - Dakota!-

- Világos, mint a nap.- mondtam bólogatva.

- Remek. - mondta. Ezután se szó, se beszéd kiszállt a járgányból.

Csendben figyeltem ahogy a két vigyorgó félhez lép. Nagyon lazának tűnt. Kezét zsebébe süllyesztette, és elkezdett beszélni. Jared egyszer csak gúnyosan felnevetett. Nekem pedig öt perc után telt be a pohár. Azon nyomban kikászàlódtam a kocsiból, az irányt pedig egyenesen feléjük vetettem.

- Nocsak, nocsak. Kit látnak szemeim?- nézett rám Shawn válla felett a lány.

- A saját példaképed.- kacsintottam rá.

Shawn érzelemmentes arckifejezéssel nézett rám, ami rosszabb volt, mint a dühödt tekintete. Már ennyiből letudtam szűrni, hogy ki mondhatatlanul pipa rám.

- Vicces. - vetette felém gunyorosan.

Hamis mosolyra húztam ajkam, csakhogy bosszantani tudjam az előttem álló lányt.

Jared keresztezte mellkasa előtt izmos karját, majd egyik lábáról a másikra állt, figyelvén az eseményeket. És még képes voltam sajnálni ezt a srácot? Őszintén, megbántam. Nem is értem mi olyan vonzó benne. Oké, helyes, van stílusa, de a módora borzalmas, olyan mintha a barátnője kutyája lenne.

Szólásra nyitottam ajkam, de Shawn beelőzvén engem, meg szólalt.

- Szeretnénk elkerülni a bajt, ezért mi elmegyünk, jobb, ha ti is ezt tennétek. - hangja szinte parancsoló volt.

Megforgattam íriszeim. Tipikus Shawn.

- Nem hagyom, hogy a családom holmi cafka be mocskolja mindenki előtt. Azt akarom, hogy megfizessen a bűnéért. - a düh átjárta minden egyes porcikámat. A levegőt egyenletlenül vettem, és csak vártam. Vártam. Vártam. Vártam, végül szavak helyett egy jókora ütést kaptam az arcomra.

Fejem oldalra bicsaklott, közben kezem automatikusan a fájó pontra tévedt. Éreztem ahogy a bőröm egyre vörösebb lesz, meg azt is, hogy egyre jobban ég. Nagyon jól esett volna egy kis jég, de ezekre a gondolatokra nm volt időm, ugyanis a kis sunyi csaj újból támadt. Ám ezúttal kitértem előle, így kiesvén egyensúlyából előre bukott.

Szemem sarkából láttam ahogy Jared lefogja az aggodalmas Shawn-t, akinek feje rózsaszín színben pompázott. Arcán az ijedtség, és a félelem jelei tükröződtek, amit jelen esetben nem értettem meg, vagy lehet mégis, csak a harag elvette az eszemet? Az agyam teljesen kikapcsolt, így aligha akartam mást, mint ütni a ribikét előttem.

Ajkam ördögi mosolyra húztam, közben gyomor szájba ütöttem a kis szerencsétlent. A hirtelen ért tettemtől összegörnyedt, miközben köhögött, a levegőt kapkodva.

- Na mi van? Csak ennyit tudsz?- kérdeztem széttárt karokkal.

Nem is kellett többet mondanom. Újból támadott, de ezúttal nekem futott, majd letepert a földre. Szóval, így lett a utcai bunyó, a tisztességes bokszból.

______

Ha tetszett a rész csillagozz!😘