A bárpultos srác (S.M ff.)/ ☑

29. Irigységből tették

Először az arcomra mérte az első csapást. Láttam ahogy arca elégedett a művével, majd műkörmeivel végig számította a homlokom. A nagy fájdalomtól erősen szorítottam össze íriszeim, amiből egy-két sós könnycsepp fakadt ki. Szinte ziláltam alatta, miközben vergődtem. Próbáltam valahogy átvenni az irányítást, de túl erősnek bizonyosult. Biztos sportolt valamit.

- Na Ribike, ennyi elég volt?- villantotta meg ravasz mosolyát.

Szemem kinyitottam, azonban én is elmosolyodtam. Arckifejezése magabiztosságom látva, zavaros lett. Ekkor pedig felhúztam a térdem, végül egy jól irányzott mozdulattal hátba térdeltem. A váratlan ütéstől szinte leesett rólam. Nagy erőt véve magamon felkászálódtam. Kezemmel letöröltem az arcomon lévő könny és vércseppek petyezte arcom. Zöldjeim az összegörnyedt banyára vezettem, majd hasba rúgtam, majd mégegyszer és mégegyszer, addig míg azt nem láttam, hogy vért köhög fel.

Győztes vigyorral az arcomon néztem Jared-re, aki elengedte Shawn-t, hogy barátnőjét felsegítse, aki még járni se tudott. Szépen elintéztem, és büszke is voltam magamra.

- Azt hiszem én nyertem, vagyilis nem! Tudom, hogy ÉN nyertem.-

- A hír neved utolért.- kezdett el röhögni, ami végül fuldokolásba torkollott.

- Ezt hogy érted?- ráncoltam szemöldököm. Időközben Shawn mellém lépett, így együtt jutalmaztuk meg figyelmünkkel a pocsékul ki néző lányt.

- Úgy , Drága Dakota, hogy mindenki tudja ki vagy, most pedig tudni fogják, hogy mi is vagy valójában, egy szörnyeteg, akitől mindenki félni fog. És tudod mit csinálnak a félő emberek? Támadnak. Úgyhogy vigyázz magadra Kedves, a csatát te nyerted, de a háborút én fogom. -

- Te kis ringyó.- indultam volna meg felé, de Shawn elkapva csuklóm egy helyben tartott.

- Én a helyedben csomagolnék.- válaszolta Jared.

- Szóval az egész azért volt, hogy eltakarodjak a suliból? De miért?-

- Hogy mi legyünk a népszerűségi rang létra tetején.- mondta Jared felnevetve.

- Soha se léphettek az ÉN helyembe! Jobb, ha féltek tőlem, mert ennek még nincs vége!-

- Persze, hogy nincs vége, még csak most kezdődött el. - nevetett fel a lány.

Hátráltam egy lépést, aztán még egyet, végül sietősen mentem az autónkhoz.

_______

- Ha ezt megtudja anya nekem végem.- túrtam bele idegesen az így is szerte álló hajamba. Hátam idegesen feszítettem neki a bőr ülésnek.

- Nyugalom. Minden rendben lesz.- hallatta Shawn. Hatalmas tenyerét combomra fektette, amitől egész lényem átjárta a meleg, bizsergető érzés.

- De akkor is! Istenem! Olyan elcseszett vagyok.-

- Nem vagy az, te tökéletes vagy, még ha kicsit tüzes is, ami hidd el teljesen beindít. -

- Ez nem segít!- csattantam fel idegesen.

Shawn halkan kuncogott magában, az utat figyelvén.

Bár olyan könnyű lenne minden, és én bár ne lennék ennyire lobbanékony.

_______

Ha tetszett ez a rész is, akkor csillagozz!😘🤗