35. Amiről nem tudnak...

1.6K 85 2
                                    

Két nap telt mióta utoljára láttam Shawn-t. Azóta az este óta nem talalkoztunk, viszont üzenettel azért bombázott rendesen. Nem is értem mi lelte őt. Ma vasárnap van, szóval holnap már mehetek suliba. Hurrá. Ki ne örülne ennek nem?

Éppen az asztalnál ültünk, és ettük a családi ebédet. Egyfolytában csak anya hangját lehetett hallani, ahogyan a bátyám dicsőítette.

- Szobrot nem akarsz neki állítani?- kérdeztem gúnyosan, mert már azt hittem a falnak futok mérgemben.

- Dakota!- szólt rám apa, viszont mikor ráneztem mosolygott. Ellenben anya úgy méregetett, mint aki mentem ki akar nyírni.

- Bocsánat.- mondtam sóhajtva. - És kösz a kaját.- toltam hátrébb a széket, hogy feltudjak kelni.

- Alig ettél.- szólalt meg a bátyám, akire gyilkos pillantást vetettem.

- Nincs étvágyam, és fogyózom.- erőltettem magamra egy mű mosolyt.

Hát itt telt a családi ebéd, amiből egy életre elegem lett. Vajon mi lesz vacsoránál? Anyám mérgében a fejembe fogja burítani az ételt, vagy mi? Miért nem lehet békében élni?

__________

Délután pár barátom és osztálytársam elhívtak estére egy kis iszogatásra, mivel lejárt a bünti időszak nagy örömmel belementem. Raádasul a mi bárunkba  mentünk, szóval előkéne kotornom a személyimet is, habár az összes alkalmazott ismer már ott, szóval az se baj, ha nem lesz meg.

Most a tükröm előtt szobrozva gondolkodom, hogy jó-e az a ruha, ami rajtam van. Nem nagyon öltöztem ki. Egy fekete farmer nadrág ölelte körbe lábam, felülre pedig szimplán egy fekete haspólót vettem fel, ami fölé fekete kardigánt, hogy azért az utcán ne faggyam szét.

Vörös hajam ezúttal kivasaltan omlott vállamra. Smink gyanánt arcomra tettem fel korrektort, alapózót és egy kis pirosított is. Ajkamra bordó rúzst kentem fel. Míg szememre szempillaspirált vittem fel, hogy jobban kiemeljem a szemem tettem fel túst is. A hétköznapokban nem szoktam ennyi sminket felvinni, szóval most nagyon szokatlan volt.

__________

A zene hangosan dübörgött, amint beleptünk a nagy helyiségbe, ahol több száz ember táncolt a fényekben.

A többiektől leválva egyből megcéloztam a pultot. Szemem egyből Shawn-t kereste, aki éppen egy lányra mosolygott. Nem vagyok féltékeny, mondtam magamban.

Hozzám számomra ismeretlen fiú jött. Szőke haja volt, elől kicsit túl növesztette, ezért belelógótt pár tincs a szemébe. Test alkata kigyúrt volt, és magas, makdnem olyan magas volt, mint Shawn.

- Szia, mivel szolgálhatok egy ilyen gyönyörű hölgynek?- kérdezte rám mosolyogva.

Meglepett, hogy nem kérte el a személyimet.

- Csak egy narancsot szeretnék.- mosolyogtam rá. A fiú bólintott, majd pár perccel később elém rakta a kért ital.

- Ez legyen a ház ajándéka.- mondta. Oh, szóval nem tudja ki vagyok.

- Jajj, köszönöm.- feleltem mézes-mázos hangon. - Egyébként új vagy itt?- kérdeztem.

- Ez az első napom.- mondta nevetve.- Még szokatlan minden, de eddig tetszik. A kollégák is nagyon rendesek, és a fizetés is igen csak jó. A munkaadóim pedig nagyon kedvesek.-

- Értem. Hány éves vagy?-

- Huszonhárom.- mondta. - És te?-

- Húsz.- feleltem mosolyogva.

- Mégis egy pohár narancsot szürcsölgetsz.- könyökölt rá a pultra, így arcunk pont egy magasságba került.

- Nem igen szeretem az alkoholt.- nagyjából igaz volt.

- Végre egy lány, aki jól néz ki, és nem szereti az alkoholt.- húzta széles mosolyra az ajkát.

- És még csak kiskorú. - hallottam meg Shawn hangját.

Nagyot nyelve néztem a fiúra.

- Szia Shawn.- köszönt az ismeretlen.

Shawn továbbra is engem méregetett.

- Neked nem otthon kéne lenned?- kérdezte nem figyelve a mellette lévő személyre.

- Nincs bünti.- vontam vállat.

- Ti ismeritek egymást?- csodálkozott a szőkeség.

- Őt mindenki ismeri.- felelte Shawn. - Egy igazi bajkeverő lány, és nem mellesleg a szüleié a bár. Csoda, hogy elengedtek ide.-

- Amiről nem tudnak az nem fáj nekik.- ittam bele a narancsba, ugyanis kezdett kiszáradni a torkom.

___________

Ha tetszett kérlek csillagozz!🤗💓

A bárpultos srác (S.M ff.)/ ☑Donde viven las historias. Descúbrelo ahora