*Elhittem* [°YOONSEOK°] ^^(Befejezett)

~Gusztustalan~

-Gyönyörű vagy édesem. Nézd meg magad. - sétál mellém és kecses mozdulattam felsegít.

Nagyon furcsa a járás. Sokkal légiesebb. A fürdőbe érve belekukkantottam a tükörbe. Ilyedtemben ugrottam egyet.

Fehér bőr, piros szemek, hatalmas fogak, vörösebb ajkak.

-Ez el fog tűnni, ha kapsz rendes kaját. Nem kell aggódnod. Látod túlélted én szerelmem.-kap fel nevetve és ad egy csókot. Sokkal intenzívebben éreztem a csókját. Szabályosan marcangolt. Csak akkor álltam le amikor egy kicsit eltolt magától.

-Vad vagy kiscica. Ezt tartogassad későbbre.

Kicsit elszégyeltem magam. Látom ez maradt a régi. Yey! Lementünk a konyhába. Taehyung még ilyen későn is bennt van.

-Hallih.. ooo valami.. nem.. stimmel veletek. Mi ez a furcsán jó illat? - lépked egyre közelebb. Hirtelen két kart érzek meg magam körül összefonódni.

-Jóó elég legyen! - rángatja le rólam Yoongi szerencsétlent.

-De ez olyan állati. Most már ő is egy közülünk. Úr Isten most látom csak. Vakuljak meg! Neked ennivaló kell. - és már sprintel is.

- Jól esne egy kis tojásrántotta. Meg egy kis narancs lé. - mosolygok kedvesen.

- Az ne.. - mielőtt nég folytthatta volna párom féleszakítja.

-Csináld meg neki. Most.! - parancsolja.

Taehyung azonnal el is kezdi. Amikor megéreztem az illatát nagyon nem volt jó, de biztos csak a szaglásom romlott.

Letette elém az asztalra, majd azonnal falni kezdtem. Rágtam kettőt és már azonnal köptem is ki. Rettenetes volt. Szabályosan földíze volt. Gusztustalan. Gyors belekortyoltam a narancsba, de az még undoríttóbb volt.

-Csak úgy megjegyezném, hogy kaja alatt nem ezt értettem. - kuncogja el magát őnagysága.

Taehyung azonnal ott terem mellettem a kezében egy átlátszó pohárral, amiben szívószálas vér díszeleg...