Jeon Jeongguk vagyok, 22 éves tánctanár. A napjaim átlagossan telnek, reggel felkelek, megreggelizek iszok egy bögre kávét és hol kocsival hol pedig busszal indulok el az állom munkahelyemre. A szerelmi életemről nem sokat beszélnék, mindkét nemhez vonzódom az egyikhez jobban de az majd idővel nektek is feltűnik. A Csillagfény táncház egyik oktatója vagyok és nekem is számos csoportot van alkalmam tanítani mint lány csoportokat mint fiú csoportokat és vegyesen alkotott csoportokat is. 15 évesen Szöulba jöttem tánciskolába tovább tanulni ezzel nehezen és kétségek közt hagyva szüleimet Busanban. Az életem nagy része nyugodt de akadnak problémáim amiket le kell küzdenem. Várom mit hozz a továbbiakban.
___________________________________
Kim TaeHyung vagyok, 20 éves színész. Igazából mindig érdekelt a színészet kiskoromban is sok kedvenc színészem volt akiket a példaképeimnek tekintettem. Egyedül élek egy kertes házban Szöul egyik legnyugodtabb utcájában. Általában nem szoktam korán kelni mert fontos, hogy kipihenten és energiadúsan tudjak a színpadra állni az előadásokon és az azok előtt lévő próbákon és gyakorlásokkor. A szüleim mindig is támogatták a színészi képességeimet és a barátaim is mondták, hogy biztos nagy sikerem lesz ha ezen az úton megyek tovább. Igazi barátokra csak középiskolás tanulmányaim alatt tettem szert Szöul egyik legjobb művészeti iskolájában. A szüleim mindig is egy csinos lányt gondoltak mellém aki gondomat viseli amikor elfelejtkezem arról, hol is vannak a határok, de én még sosem gondolkodtam ezen hiszen a munkám mellett még magamra sem jut elég idő nem, hogy ezen gondolkodni. De azért szeretném ha én is tudnék majd egyszer gondoskodni valakiről vagy, hogy valaki engem is szeressen valaki úgy mintha az életet jelenteném számára. Romantikus ember vagyok és vágyom arra, hogy valakinek én jelentsem a világot mint, ahogy a legtöbb happy end sorozatban történik.
YOU ARE READING
Hallgass a szívedre|Vkook|
FantasyKilépve a házból, elindultam egyből a buszmegálló felé. Már nagyon várom a táncórát mert a csapatomnak nemsokára fellépése lesz és arra kell felkészítenem őket. Odaérve megláttam a padon ülni egy világosbarna hajú fiút, aki épp a telefonját bújta...