Hallgass a szívedre|Vkook|

7.rész

JUNGKOOK SZEMSZÖG:

-Tanár úr, meg van már a létszám?-kérdezte az egyik diákom a reggeli órákban.

-Sajnálom de még mindig ugyan annyi mint tegnap, reggel oda adtam Jimin úrnak a lapot, hogy az  ő csoportjaiból is jöjjenek de még nem tudok semmit, majd délután meglátjuk.-meséltem el nekik a fejleményeket.

-Én már nagyon várom szóval remélem megleszünk.-mosolygott, HaRin.

-Én is várom, elmondja nekünk, hogy mi lesz ott?-kiváncsiskodtak.

-Na lássuk csak, annyiban biztos vagyok, hogy egy szállodában leszünk és 2 és 4 fős szobák lesznek. Kapunk reggelit, ebédet és vacsorát. Múzeumot látogatunk , színházba megyünk, az ottani iskolákba is benézhetünk majd de ez persze nem kötelező, lesz egy túránk is és ha még belefér ellátogatunk egy fürdőbe. Na mit szoltok hozzá?-húztam nagy mosolyra ajkaimat?

-Ez jobb lesz mint bármelyik nyaralásom esküszöm.-szólalt meg Minso. A  többiek is mondogatták, hogy milyen jó lesz, engem pedig büszkeséggel töltött el, hogy sikerült egy jó közös programot összehozni velük ami nekik is tetszik.

-Örülök, hogy tetszenek nektek a programok.-adtam hangot a gondolataimnak.

Mielőtt még belekezdtünk volna a próbákba írtam Tae-nek egy gyors üzenetet miszerint 2-kor érte megyek és, hogy írja meg hova menjek. Miután ezzel megvoltam neki is kezdtem egy hosszú napnak.

***

-Szia TaeHyung!-köszöntem neki amikor beszállt az autómba.

-Hali! Miért is kocsival jöttél elém?-nézett rám össze ráncolt szemöldökkel.

-Mivel ma nálam lesz a próba. A táncterem amelyik az enyém foglalt, mivel kellett az egyik csapatnak, hogy gyakorloljanak.-egy kis füllentés sosem árt.

-És a többi terem? Azok szabadok nem?-tette fel a nagyon jogos kérdéseket.

-Csak engedd el ezt a témát, oké?-néztem rá egy pillanatra ugyanis már úton voltunk hozzám.

Amint oda értünk én leparkoltam a lakásom elé ugyanis úgy terveztem, hogy haza is én viszem ezt a kincset.

-Nagyon szép a házad, látszik, hogy a kertet is rendben tartod.

-Ohh, köszönöm, próbálom kihozni magamból a legjobbat.-dörzsöltem meg a nyakamat, igazából nem vártam, hogy bármit is dicsérni fog így csöppet zavarba jöttem.-Menjünk be!-mondtam majd már vettem is az irányt az ajtóhoz és kinyitottam majd magam előtt beengedtem a vendégemet.

Amint lehúztuk cipőnket a nappaliba indultunk meg, vagyis én TaeHyung pedig követett.

-Ülj le nyugodta. Hozzak valamit inni?-érdeklődtem.

-Egy pohár vizet elfogadnék.

Utamat gyorsan a konyhába vettem ahol a szekrényből kivettem egy poharat, a hűtőből kihalászta, a vizet és teli öntöttem a poharat. Vissza felé egyensúlyoztam, hogy ki ne borítsam azt majd szép óvatosan letettem a fiú elé.

-Parancsolj!-mosolyogtam rá.

-Uram segíts.-mondta majd óvatosan a dohányzó asztal felé hajolt és úgy szürcsölte le a tetejéről a rengeteg vizet, hogy a későbbiekben fel tudja majd emelni a poharat. Ezt a tettét én csillogó  szemekkel figyeltem, hiszen nagyon aranyos volt így.

-Hoztál magaddal próba cuccot?-érdeklődtem mivel a kis háti táskáján kívűl-ami egyébként egész divatos-mást nem látok.

-Oh anyu!-csapta homlokon magát.-Reggel annyira igyekeztem, hogy otthon hagytam.

-Adok akkor, máris jövök.-mondtam majd rohantam a szobámba, hogy neki megfelelő darabokat adhassak.

Amint vissza értem kezemben a ruhákkal vagyis egy fehér rövid ujjúval  és egy szürke melegítő nadrággal, elkísértem a fürdőig ahol felvette magára a ruhákat majd megindultunk a kertben lévő ház felé.

-Neked most komolyan van egy ház a kertedben ami ráadásul a tánc termed?-táltotta el a száját.

-Persze. Amikor vettem ezt a házat olyat kerestem amihez van egy másik is, hogy azt is szépen felújítsam és legyen itthon is egy ilyenem. Nem mindig táncolásra használom, van, hogy ez a kondi termem.

-Az aztán komoly.-bólogatott.

Imádom a TaeHyung-val töltött időket, mindig el tud bűvölni a tetteivel. A személyisége is valami csodálatos, kedves, őszinte, vicces de komolya. Mosolyát pedig napokig el tudnám nézni a hangját pedig egész nap elhallgatnám, ahogy hozzám beszél. Én nem csak erre a kis időre szeretnék vele időt tölteni, nem csak addig amíg a táncban segítek neki, még utána is látni szeretném, érinteni, beszélgetni vele. Lehet, hogy túl hamar elkezdtem érdeklődni iránta de ez egy cseppet sem gátol abban, hogy beismerjem magam előtt az érzéseimet.

Az a két óra amit próbával töltöttünk hamar elrepült. A kis hűtőből ami a teremben helyezkedett el, kivettem két kispalack vizet és egyiket Tae felé nyújtottam.

-Köszönöm.-köszönte meg majd már ki is nyitotta és elkezdte inni, én is hasonlóképp tettem miközben a telefonomhoz indultam.

Amikor megnéztem az értesítéseimet láttam, hogy Jimin is hívott. Az üveget vissza zártam majd vissza hívtam barátomat.

-Szia Jimin! Miért kerestél?......Áh igen, tényleg arról el is felejekztem, hogy haladtál?....Hm, akkor szerintem én még tudom oldani.-itt pedig oda pillantottam TaeHyung felé aki pont engem nézett kiváncsian.-Majd megtudod, szia!-ezzel pedig rá is tettem a telefont.

-Van valami baj Jeongguk?-kérdezte Tae amikor elé értem.

-Figyelj Tae, van egy kirándulás amihez kell egy magadott létszám csak úgy mehetünk el rá. Nagyon jók a programok, ingyenes csak költőpénz kell...

-Térj a lényegre.-utasított. Na tessék még házasok sem vagyunk de már utasít.

-Egy fő hiányzik a 20-hoz avagy a kötelező létszámhoz, és már senki sem szeretne jelentekezni, ki tudnál minket segíteni azzal, hogy eljössz velünk?-néztem rá  kiskutya szemekkel miközben letérdeltem hozzá.

-Ahh gondolom az eddig felírtak nagyon várják már, nem tudom, hogy lenne-e rá időm de megpróbálok elkérezkedni arra a pár napra a főnöktől.-csukta le a szemét.

-Köszönjük, TaeHyung!-ráztam a kezét boldogságomban és magamhoz húztam, hogy megölelhessem.

Nem akarom elengedni olyan kellemes az ölelése.
_____________________________
By:~Cs