Tolvaj ösztönök

224 22 0
                                    

Ben szemszöge:

Megint átöleltem a lányt aki csak felém fordult majd mellkasomba fúrta fejét. Nagyon aranyos volt.
El sem hiszem hogy megfürödtem! Na most már mindegy.
Lassan és is elaludtam a lánnyal az ölembe. Másnap reggel Dark már nem volt sem az ölemben, sem a szobában. Az ajtóhoz mentem amit megpróbáltam kinyitni. Sajnos sikertelenül. Csak akkor esett le hogy tegnap Rose becsukta.
Fogtam magam és kiteleportáltam az ajtó elé. Dark pont akkor jött volna fel így szerencsésen belém ütközött.
-Bocsi! Nem akartam az utadba állni!-vakartam meg zavartan a tarkómat.
-Semmi baj!-mosolygott rám kedvesen. Ettől a mosolyától mindig elpirulok.
-Jól vagy? Elég piros az arcod?-kérdezte aggódva.
-Persze! Nincs semmi bajom!-mondtam miközben nyújtottam a kezem, ezzel jelezve hogy segítek neki felállni. Ő el is fogadta a kezem.
-Ma van valami programod?-kérdeztem reménykedve a nemleges válaszban.
-Igen! Dark Linkkel kifosztunk egy uccai gofri árust!-mosolygott kedvesen. De nekem kicsit fájt hogy mással megy valahova.
-Miért kérded?
-Csak mert gondoltam egy visszavágót csinálhatnánk a tegnapi meccsből!-biccentettem fejemmel a szobánk fele.
-Bocsi de most nem.....De ha akarod este megverlek valamelyik játékban!
-Azt majd meglátjuk!-húztam gonosz mosolyt a számra.
-Dark! Ha jönni akarsz most gyere!-hallottuk meg Link hangját a földszintről.
-Mennem kell! Este találkozunk! Szia!-intett nekem majd eltűnt a lépcsőfordulóban.
Kicsit fájt hogy ott hagyott, de ez csak egyszeri alkalom lesz! Legalábbis.....remélem.
Visszamentem a szobámba és elkezdtem játszani.
Teltek a percek majd lassan az órák. Hol lehet már? És miért aggódok ennyire? Miért fáj ha más srácokkal van? Ahj! Hadjuk! Inkább játszom tovább.
Félbeszakítva játékomat ránéztem az órámra ami hajnali egyet mutatott. Hol maradnak már? Valami baj történt? Lehet Zalgo volt?
Gyorsan lesiettem és megláttam a gofrit evő Darkot Linkkel. Örültem hogy nincs semmi baja de kicsit fájt hogy mással van. Te jó ég! Mi van velem?
-Hali! Látom sikeresen kifosztottátok a gofriárust!-mentem közelebb hozzájuk.
-Nem....Sajnos a gofriárus megszökött! Ezeket mi sütöttük. Ennyi gofri még Toby-nak is elég lenne egy hónapra! Gyere egyél velünk!-paskolta meg a mellette lévő széket ezzel jelezve hogy üljek mellé. Én szófogadóan leültem.
Mikor befejeztük az evést Dark felállt és elindult felfele.
-Hova mész?-kerdezte Link.
-Aludni! Jössz Ben?-dörzsölte meg álmosan a szemét.
-Nem alszol az én szobámban?-kerdezte Link egy pervez vigyorral a száján, mire én nagyon begurultam.
-Álmodban és pizsamában szőke herceg! Te meg gyere Ben! Aludni akarok!-mondta majd felment. Én is elindultam utána.
Mikor felértem Dark már aludt. Bíztos nagyon fáradt volt. Én is bebújtam az ágyba majd hátulról átkaroltam a lányt. Éreztem ahogyan lassan veszi a levegőt. Éreztem virág illatát. Éreztem testének melegét. Nem akarom hogy másé legyen. Meg akarom tartani magamnak. Senki se kap belőle! Csak én. Persze ebbe neki is van beleszólása.
A lány megfordult az ölelésemben és derekamnál átkarol. Fejét mellkasomba fúrja majd megszólal.
-Jó éjt!
-Jó éjt-mondtam. Éreztem ahogy arcom egyre vörösebb lesz.Lassacsák így aludtunk el.
Másnap reggel a lány megint nem volt mellettem. Mindig ilyen korán kel?
Lementem a nappaliba ahol csak pár embert láttam.
-Dark hol van?-kérdeztem.
-Linkkel ment valahova!-vonta meg a vállát Jeff.
-MI AZ HOGY LINKKEL? MI AZ HOGY NEM BENNEL?-ordibált Freak.
-My ship is ruinned!-biggyesztette le ajkát mire Hoodie hátulról átkarolta és fejét a lány nyakába fúrta.
-Ne légy szomorú! Majd kitalálsz valamit!-vígasztalta Hoodie. Nagyon örülök annak hogy a többiek.
-DARK UGYE NEM LINKKEL MENT EL?-jött le a lépcsőn Rose, nyomában Jasonnal.
-Sajnos de!-jött be az ajtón Tea.
-Valamit ki kéne találni!
-Igen de mit?
-Lehetne hogy....
-Nem! Az nem jó!
-Akkor inkább!-vágyak egymás szavába a lányok. Ezt az állapotot Jason szakította meg, azzal hogy Dalmát az ölébe ültette és hátulról átkarolta a derekát.
-Nyugi cica! Majd kitaláltok valamit!-nyugtatgatta a játékkészítő a lányt.
-Jeff?-szólalt meg hallkan Tea teljesen vörös arccal.
-Csak nyugodtan!-válaszolt a fel nem tett kérdésre Jeff mire a lány az ölébe ült. A vigyori Jasont utánozva átkarolta a lányt.
-Mi se maradjunk ki!-ugrott Hoodie ölébe Anka. Örültem volna ha itt lett volna Brigi és ugyan úgy ülhettünk volna mint a többiek.
-Nézzünk horrort!-fogta meg a távirányítót Freak és már indította is el a filmet. Lekapcsolták a villanyt és behúzták a függönyöket, majd elővették a popkornt. Mikor mindennel megvoltak, ugyan úgy visszaültek ahogy az előbb. Én csak elindultam a szobám fele.
-Hé Ben! Nem nézed velünk?-kérdezte Jeff.
-Ha nem zavarok!-fordultam vissza a lépcsőtől, majd leültem az egyik fotelra.
A film miatt hamar elment az idő. Már besötétedett. A lányok elaludtak a fiúk ölében. Mivel egy szobában voltak a párocskák, minden fiú felvitt egy lányt. Kivéve persze engem. Én ott maradtam a fotelban és vártam hogy Brigiék haza jöjjenek.
Elég sokat kellett várnom de megérkeztek. Brigi Link kezei közt aludt. Egyszerre fájt és idegesített a látvány.
-Helló! Innen át veszem!-álltam a srác elé.
-És én miért nem vihetem fel?-kérdezte gúnyosan.
-Mert az én szobámban alszik!-erre a kijelentésemre nem tudott mit mondani, így átadta a lányt.
Gyorsan felvittem a hercegnőmet a szobába, leraktam az ágyra és betakartam. Örülök hogy az én szobámban van.
Én is befeküdtem mögé majd a szokásos módon átöleltem. Szép lassan elnyomott az álom.
Másnap reggel megint nem volt mellettem a lány. Nem mentem megkérdezni hiszen úgy is tudom hogy Linkkel van. Fáj a tudat hogy nincs itt és hogy egy másik fiúval van. A közelemben akarom tudni minden egyes másodpercben. Bíztonságban akarom tudni. Nem akarom hogy bármi baja essen. Én...............Én szeretem őt. Még akkor is ha nem én vagyok az ő hercege. Azt akarom hogy boldog legyen. De nekem fáj ha mással az. Bárcsak itt lenne.
Egész nap ilyeneken gondolkoztam. Este nem vártam meg hogy feljöjjön. Rögtön mentem aludni. Tudtam hogy felesleges fentmaradnom. Betakaróztam majd megpróbáltam elaludni.
Nem sokkal később nyitódott az ajtó és bejött rajta valaki. Ény csak alvást színlelve halgattam hogy ki lehet az. Természetesen Brigi volt az. Hallottam ahogyan a fürdőszoba ajtaja nyitódik, majd becsukódik. Kicsivel később pedig már a víz csobogását hallottam a kádban. Olyan 10 percel később újra nyitódott majd csukódott az ajtó. A lány lefeküdt az ágyra majd betakarta magát. Egy gyors puszit nyomott a homlokomra, de nem bújt hozzám.
Másnap ugyan így keltem és ugyan így aludtam el. Ez így ment napokig. Fájt hogy nincs velem és ezt a többiek is észre vették.
Egyik reggel viszont valamiért Brigi mellettem aludt. Én csak nyomtam egy gyors puszit a homlokára amire a lány elmosolyodott. Szeretem a mosolyát. Mint egy igazi angyal.
Lementem a konyhába hogy készítsek valami reggeli féleséget magamnak és Briginek. De sajnos egy számomra nem kívánatos személybe botlottam.
-Mivan szőke herceg? Hiányzik a hercegnőd?-mosolygott gúnyoson Link.
-Mit akarsz?
-Csak közölni szeretném veled hogy ne is álmodj arról hogy tiéd lesz a lány! Nem a játékban vagy! Ez a valóság!
-Miért csinálod ezt?-kérdeztem idegesen.
-Beindultak nálam a tolvaj ösztönök. Találtam valamit ami nem az enyém de tetszik és mivel nincs másik belőle, elveszem!-szavai nagyon felidegesítettek. Még senki se volt lent így "beszélgetésünket" csak a falak hallgatták.
-Talán elszomorítottalak Rómeó? Ha nincs Júlia akkor meghalsz vagy mi?-röhögött a képembe.
-Nekem csak az a fontos hogy ő boldog legyen. A többi nem számít.
-Awwww ez de megható! Kár hogy nem hallja! Tudod mit? Lehetsz keresztapja a kölyöknek rendben?-röhögött tovább. De nekem itt elszakadt a cérna.
-Mit mondtál?
-O ó! Valaki bepöccent! Mivan? Nem bírod elviselni hogy nem téged szeret?
-EBBŐL ELÉG!-löktem el.
-Verekedni akarsz? Hát jó! Akkor döntsük el így!-emelte fel ökleit támadásra készen. Én is így tettem.
-Ben?-hallottam meg hercegnőm halk hangját a konyhaajtóból. Odafordítottam a fejem és megláttam az ijedt lányt ahogyan az én pulcsimban áll az ajtóban. Szemei könnyesek voltak, arcáról pedig visszatükrötődött az a mérhetetlen félelem. Leengedtem kezeimet és a lány fele fordultam.
Egy ütést éreztem arcomon majd elkezdtem dőlni addig míg fejem a padlónak nem ütközött. Már csak a sírva felém futó Brigit láttam, majd elsötétült a világ a szemem előtt.










Remélem hogy tetszett ez a rész!
Sietek a kövivel!
Egy kis segítsék a korokkal kapcsolatban! Tudom hogy nem ennyi idősek de kérlek ez ne zavarjon titeket! És kérlek hogy ne írjatok javító kommenteket! Köszi! ^^
Itt a segítség:

Brigi/Dark Angel: 14 éves
Dalma/Dark Rose: 15 éves
Anka/The Killer Freak: 16 éves
Viki/Tea: 17 éves
Ben: 15 éves (kinézetileg! Amúgy franc tudja hogy hány éve halott!)
Jason: 17 éves
Hoodie: 17 éves
Jeff: 19 éves

Asszem a fontosabbakat leírtam.

Na CSÁÓÓ!😄

Hogyan letem creepypastaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora