Hogyan letem creepypasta

Erdei gyilkosság

Arra keltem hogy valaki felkap az ölébe és elkezd vinni. Nem nyitottam ki a szemem. Jobbnak láttam alvást színlelni.
Bárki is volt az illető, nagyon jó illata volt. Testének melege kellemes érzéssel töltött el. Megnyugtató volt az ölelése.
Hirtelen megálltunk egy pillanatra majd újra elindultunk. Bíztosan egy ajtót nyitott ki.
Kis idő után az illető letett egy puha dologra, gondolom ágyra. De ami et után történ megfagyasztotta az ereimben a vért.
Az illető egy apró puszit lehellt homlokomra majd bebújt mellém az ágyba. Ezt vajon miért kaptam?
Nem volt túl sok időm ezen gondolkozni mivel két erős kéz fonódott a derekam köré.
Éreztem ahogyan arcomat ellepi a pír.
Vajon ki lehet mögöttem? Várjunk csak! Én Ben szobájába lettem berakva! Akkor mögöttem Bennek kell lennie! Úrt Isten! A kedvenc creepypastám hátulról ölelt át! És most így akar aludni? Jesszus!
Még soha senki nem csinált velem ilyet. Nem tudom mit tegyek! Tegyek úgy mintha nem történt volna semmi és aludjak el? Vagy menjek át valamelyik nővérem szobájába? Esetlek csak pofozzam fel? Mit tegyek?
Elősször csak megfordultam az illető ölelésében hogy lássam tényleg Ben van-e a hátam mögött. Szerencsémre tényleg a manó feküdt mögödtem és nem a pervez Jack.
Ben teljesen elvörösödött. Az arcaink között csak pár centiméter távolság volt. A manó hirtelen elengedte derekam és felült az ágyon.
-Bocsi! Azt-azt hittem ho-hogy alszol!-fordította el fejét.
-Se-semmi baj....-adtam a manó számára maghökkentő válszt.
-Tényleg?
-Tényleg! Jóéjszakát!-zártam rövidre majd a másik aldalamra fordulva megpróbáltam elaludni. Fejem még mindig vörös volt. Gondolataim csak úgy kavarogtak bennem majd nagy nehezen átestem az álmok világába.

Mikor felkeltem nagy csönd fogadott. Ránéztem az éjjeliszekrényen lévő órára ami kereken 5 órát mutatott. Gondolom azért van csönd mert még mindenki alszik. Bementem a fürdőszobába és elkezdtem készülődni.
Már majdnem kész voltam mikor megláttam egy ollót a kád szélén. Már rég le szerettem volna vágni a hajam. Hiába mondják hogy milyen szép meg minden, engem idegesít!
Megfogtam az ollót és elkezdtem vágni a hajam. A tincsek csak úgy hullottak le a földre. Derékig érő hajamból egy vállig érő frizura maradt. Ahoz képest hogy magamnak vágtam egész jó lett. Kinéztem a fürdőszobából és ránéztem az órára. 5 óra 46 perc. Még mindig nagy volt a csönd. Gondolom senki se szokott itt felkelni 7 óra előtt. Kimentem a szobába. Hallkan odamentem a szekrényhet majd kis kutakodás után visszaindultam a fürdőbe ha esetleg Ben felébred miközben öltözöm, ne lásson meg. Gyorsan felvettem egy szakadt farmert, egy fekete haspulcsit és egy magasabb szárú tornacipőt. Ezek mellé még felvettem a kedvenc önvédelmi kesztyűimet. A kesztyű az ujjakat szabadon hadja és a kézfején van egy kis kihajthatós kés amely ha ökölbe szorítom a kezem túllóg az öklömön. Nagyon szeretem ezt a kesztyűt. Nem egyszer mentette meg az életem. Gyorsan visszacsuktam a kést nehogy megvágjak vele valakit majd elindultam lefele.
Nagy meglepetésemre mind a három nővérem lent volt.
-Jó reggelt!-köszöntem hallkan de jól hallhatóan.
-Jó reggelt!-köszöntek egyszerre, majd meglátták a hajam.
-Wow hugi! Unatkoztál?-kérdezte Dalma mosolyogva.
-Már rég le akartam vágatni a hajam.-tűrtem egy tincset a fülem mögé.
-Nagyon jól áll!-mondta Viki mire Dalma és Anka is bólintottak.
Én besiettem a konyhába és elkezdtem valami reggelinek nevezhető dolgot összehozni.
Mikor megettem a reggelim kimentem a nappaliba és leültem a tv elé. Elkezdtem váltogatni a csatornák között majd mikor meguntam bekapcsoltam a tv-hez csatlakoztatott nintendo-t majd elkezdtem játszani a Legend Of Zelda: Majora's Mask-kal. Csináltam egy új profilt hogy a játék elején kezdhessem, majd mikor végeztem elkezdtem kivinni a pályát.
Már vagy másfél órája játszok és mindjárt kiviszem a játékot. Nem volt túl nehéz főleg úgy hogy régebben tengeteget játszottam vele.
-Azt! Te aztán jól játszol!-hallottam meg a manó hangját a hátam mögül.
-Köszi!-mondtam rá se nézve a fiúra.
Az utolsó pályán voltam már. Nem volt nehéz legyőzni a főellenséget de mikor sikerült felugrottem a kanapéra, majd egyik öklömmel a levegőbe boxoltam.
-Ezaz!-kiáltottam.
Egy pillanatra nem figyeltem oda ezért az egyik lábam lecsúszott a kanapéról és én megindultam a padló fele.
Nagy meglepetésemre nem ertem földet. Helyette két erős kéz közé kerültem. Ben a földön térdelt én pedig az ölében feküdtem kezemben a kontrollerrel. Arcaikat miliméterek választoták el. Mindketten paraducsomot megszégyenítő árnyalatot vettünk fel.
-Nem esett bajod?-kérdezte aggódó tekintettel.
-Nem! Hála neked!-ajándékoztam meg egy mosollyal mire a fiú mégjobban elpirult.
-Öhm Ben?
-Igen?
-Elengednél kérlek?-kérdeztem kínosan mire a fiú óvatosan elengedett nehogy elessek. Mikor már álltam felsegítettem a fiút majd a másik kontrolleréet nyúltam. Az ezközt átadtam a manónak és együtt kezdtünk el játszani.
Volt olyan játék mikor együtt és volt olyan amiben egymás ellen játszottunk.
Gyorsan el ment ez a nap. Már épp lefeküdni készültem mikor Masky rontott be a szobába.
-Dark! Slender üzeni hogy bennel jöttök velünk kinyírni pár rendőrt! A nővéreid is jönnek!-mondta majd becsapta az ajtót. Én szófogadóan visdzaöltöztem aznapi öltözékembe majd elindultam le.
Már mindenki ott volt. A három nővérem, a három proxy, Jeff, Jason és persze Ben.
-Válassz magadnak fegyvert aztán induljunk! Összesen 20 rendőr van szóval mindenkire jut kettő! Csak óvatosan! Es ne keltsetek túl nagy feltűnést!-hadarta el Tim egy szuzsra.
Én az asztalhoz léptem amin rengeteg fegyver és kinzóezköz volt. Én viszont a kaszát választottam.
Mikor kesz voltam elindultunk az erdő széle fele.
-Rendben! A zsernyákok négyesével mennek! Mi kettessével megyünk! Mint mondtam mindenkinek kettő zsaru jut! Ki kell őket nyírni! A párokat Slender már megalkotta. Hoodie és Freak egyes csapat! Rosw és Jason kettes csapat! Tea és Jeff hármas csapat! Dark és Ben négyes csapant! És mivel nincs válaszásom Toby és én vagyunk az ötös csapat...-adta ki Masky az utasításokat.
-Indulás!-indított el minket gyilkolni.
Mi Bennel a kis patak fele vettük az irányt.
Mikot odaértünk megláttunk 4 rendőrt. Mind a négyen egy fának dőlve ültek. Mindketten választottunk magunknak 2-2 zsarut. Ben lassan az egyik mögé lopózott majd berántotta a bokorba. A többi zsernyák csak ijedten bámult a bajbajutott társukra. Nekem se kellett több odalopóztam az egyik mögé majd a kesztyűmön lévő késsel elvágtam a torkát. Gyorsan felmásztam a fára majd végignéztem ahogyan a tehetetlen férfiak ijedten bámulják társuk halálát.
Ketten maradtak. Egyik az enyém másik a Bené. A szőke fiú egy kést dobott az egyik zsaru hátába aki holtan rogyott össze. Én jövök. Leugrottam a fáról pont a rendőr elél.
-Én nem akartam ilyen lenni! De az emberek kényszerítettek erre az életmódra! Sajnálom! De te sem maradhatsz életben!-mondtam vigyorogva miközben kaszámat a férfi háta mögé helyeztem.
-Jó éj! Szép álmokat!-mondtam majd megrántottam magamfele kaszámat, így kettévágtam a férfit.
-Ejha!-tapsolt Ben mögöttem.-Ez nem volt semmi!-nézett rám elismerően.
-Köszi!-tűrtem egy tincset a fülem mögé.
-Még meg se dícsértem a hajad! Amúgy nagyon jól áll!-indultunk el hazafele.
-Köszi! Mindig le akartam vágatni csak mindig közbejött valami.-folytattam a beszélgetést mikor egy pisztolydördülés hallottunk nagyon közelről. Hirtelen nem éretzem semmit. Gyorsen megfordultunk és a már halott rendőrt láttuk a hárán térdelő Timmel. Ekkor ért el a fájdalom. Terdrerogytam oldalamat szorítva. Számból elkezdett folyni a vér. Hirtelen nagyon fáradtnak ereztem magam. Nem tudtam összerakni hogy mi is történt pontosan.
Ben hirtelen letérdelt mellém. Kezemet elvette oldalamtól hogy megvozsgálhassa a sebet. Nagyon vérzett.
-Ne nédz! Nézz rám jó! Csak engem nézz!-nyomta rá egyik kezét a sebemre, miközben másik kezével arcomat fogta.
-Nem lesz semmi baj! Csak ne csukd be a szemed! Lélegezz mélyeket és gondolj valami jóra! Rendben?-mondta Ben. Hangján érezni lehetett azt a mérhetetlen kétségbeesést. Tim elővett egy textil zsepit amit Bennek adott. A szókeség elkezdte letörölni a szám satkából a vért. Nagyon fájt az oldalam. Éreztem ahogy egyre lejjebb folyik oldalamon a vér, hiába van ott Ben keze.
-Segíts! Vigyük oda ahoz a fához hogy neki tudjon dőlni!-utasótotta Ben Timet aki szófogadóan segített a manónak.
Hátam nekidöntöttem a fának. Ben elvette kezét a sebemről hogy megnézze benne van-e még a golyó.
-Bocsáss meg! Ez fájni fog! De ki kell venni a golyót!-mondta a szőkeség majd belenyúlt a sebbe. Felszisszentem a fájdalomtól. Ben felnézett rám majd szabad kezével megfogta az enyémet.
Újra belenyúlt a sebbe. Nagyon fájt. Erősen rászorótottam a fiú keréte miközben állkapcsomat összeszorítottam. Nem éreztem jól magam. Szédültem és fájt mindenem.
-Még bírd ki egy kicsit!-nezett a szemembe Ben.
Lassan elnehezültek szemhéjaim majd elsötétült minden.

Hát......nem tom mit mondjak!😓
Remélem azért tetszett ez a rész!😊
Na CSÁÓÓ!😄