Valós(Real)

V.

Amy szemszöge

Sűrű fekete füst terjengett a nappaliba. Aki szerint jó ötlet dohányozni, egy izzad srácokkal teli házban, annak pokolra kéne jutnia.

-Miért van ilyen kevés lány?-kérdezem a bátyámtól.

Damient már az iskola második napján bevették a focicsapat tagjai közé, és mint kiderült Kolton és Noah is a csapatban játszanak. Mit ne mondjak, jól megy a sora...

-Ez egy rohadt kanbuli!!- fintorogtam.

-Talán később jönnek?-kérdezte Damien a homlokát ráncolva.

-Öregem, a nők mindig később jönnek... -Kolton tűnt fel mellettünk és veregette hátba Damient-...vagy mennek el. Pedig azt minél hamarabb kéne.

- Mekkora seggfej vagy, Kolton!-nem látja esetleg, hogy itt vagyok én is?

-Amy, te kivétel vagy. Te bármikor ki-be mehetsz az ajtómon.-válaszol vissza pimaszul.

-El megyek mosdóba-fordulok Damien felé.

-Renden addig itt megvárunk.

Na várjunk! Merre van a mosdó?Húsz percembe telet mire megtaláltam a mosdót. Szerencsére senki nem várakozott előtte. A tükörben megigazítottam a sminkem és már indultam is, hogy Damient megkeresem. Hát ez nehéz lesz gondoltam magamban. Sokkal több ember lett mióta elmentem a mosdóba. Igaza volt Koltonnak a lányok tényleg csak most érkeznek.

-Amy, itt vagyok!-hallom meg a hangját a tömegből és arra fordítom a fejem. Elindultam feléjük és egy ismeretlen srácot pillantottam meg mellette, aki ha őszinte akarok lenni elég helyes volt. Ezeket a gondolatokat ki is vertem a fejemből mikor észrevettem, hogy alaposan végigmér és a testemet tanulmányozza. Szuper még egy kanos állat! Sóhajtottam magamba.

-Sziasztok!-köszönök nekik majd Damien füléhez hajolok.-Nem tudom meddig fogom még ezt bírni, már most feszengek annyian vannak!-mikor felpillantok látom, hogy az ismeretlen fiú még mindig engem néz.

-Khm khm- köszörülöm meg a torkom, hogy a tekintetét végre ne a hátsómon legeltesse-Amy Cooper.

-Logan West.- mondja és rám kacsint, hát persze mi mást csinálhatna...

-Figyu hugi, elmegyünk Koltonnal egyet cigizni. Nem bánod, ha addig egyedül hagylak?-kérdezi tőlem Damien.

-Nem menjetek csak. Addig itt megvárlak!- válaszoltam majd azzal el is tűntek az emberek között.

- Úgy látszik ketten maradtunk-mondta és rám mosolygott. Tudja mikor maradok kettesben vele! Így hát kaptam is az alkalmon és kijavítottam.

-Vagy is inkább egyedül.-tettem hozzá majd ott hagytam és leültem a nappaliban lévő kanapéra.

Már egy jó órája, hogy lopott pillantásokat váltunk Logannel, miközben ő térdig gázol a lányok gyűrűjében, akik közül az egyik a fülét, egy másik pedig a nyakát harapdálja. Valójában nem szeretnék mást csak Damient meg találni, és meggyőzni őt, hogy legalább annyi időre hagyja abba a vedelést, még valahogy haza jutok innen.

Eltelt már több mint egy óra, de Damien még sehol. Nem hinném, hogy ilyen sokáig cigizne... valószínűleg felszedett egy lányt és éppen tövig merül benne. Legalább egy kurva üzenetet írhatna, hogy ne várjak rá itt tétlenül!

-Sör vagy vodka?- szegezte nekem a kérdést az előttem álló Logen, mintha kizárólag a szomjamat kívánná oltani. Szerintem illőbb volna a tekintetéhez azt mondani, hogy a szexrabszolgájává akar tenni még ma este.