Valós(Real)

VI.

Logan szemszöge

Még csak hajnali három van, de már kezdek unatkozni. Valami szőke liba dumál nekem folyamatosan, pedig ügyet sem vetek rá. Még mindig nehezemre esik felfogni, hogy Amy így felültetett engem, de ezzel csak azt érte el, hogy még jobban a lába között akarom tudni magam.

-Figyelsz rám egyáltalán?- kérdi azon az idegesítő nyávogós hangján.

-Bocs, de már eléggé untatsz.-meg sem várva a reakcióját faképnél hagytam és kiléptem a hideg utcára.

Egy ismerős hangra lettem figyelmes az utca másik oldalán.

-Az isten szerelmére Damien kelj már fel!-Amy éppen magából kikelve kiabál a földön elterülő Damiennel. Próbálja felsegíteni, de nem jár sok sikerrel. Csak azt érte el vele, hogy ő is a földre zuhant.

-Kit látnak szemeim? Csak nem te vagy az Amy?-mondom, miközben jót mulatok magamba az imént történteken.

-Ohh istenem már csak te kellettél!-sóhajtja, majd kinyújtom felé a kezem, hogy felsegítsem.

-Kösz, de megoldom egyedül is nem kell a segítséged!

-Most éppen min húztad fel magad?-kérdem, miközben segítek felhúzni Damient a földről.

-A jelenléted, az húzott fel! Most biztos jót röhögsz magadban, hogy milyen szerencsétlen vagyok, és kösz, de inkább ebből nem kérek!

-Most nem értem min vagy úgy fennakadva csak segíteni szeretnék!-mondom már én is kikelve magamból.

-Sajnálom...-mondja már szinte suttogva.

-Mi, nem hallottam jól. Megismételnéd?

-Sajnálom oké? Rajtad töltöm ki a haragom, pedig semmit se csináltál.

-Csak ennyit akartam.-mondom és rákacsintok, erre ő csak a szemét forgatja.

-Na, de gyere vigyük haza ezt a szerencsétlent.

-Mi? Mármint én, te szépen vissza mész a buliba az alkalmi szex partnereidhez!

-Ohh már mindent értek csak nem féltékeny valaki?

-Én féltékeny te megörültél? Csak nem akarok egy újabb strigula lenni az ágyad felett!-mondta tetettet sértődöttséggel.

-Ki mondta, hogy meg akarlak fektetni? Lehet, hogy te leszel majd a feleségem.

-Te tényleg egy őrült vagy nincs más, akit zaklathatsz? Láttam ott bent egy szőke csajt biztos haza menne veled.

-Ha már így kérdezed éppen semmi más dolgom nincsen. A másik dologról csak annyit mondhatok, hogy én veled szeretnék haza menni.-mondtam és rávillantottam a legszexibb mosolyom

-Ennek a beszélgetésnek semmi értelme nincs. Én csak haza szeretnék jutni.

-Hagy segítsek neked esküszöm nem fogok próbálkozni, csak haza ráncigáljuk a bolond testvéred és elköszönünk egymástól.

-Jó rendben legyen.-mondta egy sóhajtja kíséretében

A vállamra vettem Damient és elindultunk Amyékhez. Az út további része csöndben telt. Fél óra alatt meg is érkeztünk.Csak álltunk a ház előtt egy szót sem szólva. Végül Amy törte meg a csendet.

-Köszönöm szépen a segítséged innen megoldom egyedül is.

-Szívesen. Egy randival megköszönheted.-rákacsintottam.