The Gambler -Sirius Black fanfiction (fordítás)

7.rész

Az esetleges hibákért elnézést, jó olvasást!

S I R I U S :

„Mikor fogunk találkozni Emeraudevel?"-kérdezte James miközben a klubhelyiség felé igyekeztünk.

„Hamarosan.-motyogtam." Figyelj, ajánlom, hogy ne mondj neki semmit a fogadásról, mert különben elátkozlak."

James megállt majd egy önelégült mosollyal nézett rám. Megigazította a szemüvegét majd megszólalat.

„Nem fogok, számíthatsz rám."-mosolygott.

„Jobban jársz, ha nem mondasz semmit."

„Nem fogok, Tapmancs!" Miért vagy ilyen ideges?" Csak nem elkezdett komolyan érdekelni?"

Ahh, igen! De nem mondhattam ezt. Sirius Black vagyok és egy nőcsábász. Beismerem. Soha eddig nem érdekelt egy lány, az érzéseik meg főleg nem és nem álltam készen arra, hogy beismerjem, hogy törődőm Emeraudevel. Emeraude egy kirakós, egy nagyon bonyolult kirakós és én azt akarom, hogy a kirakós darabjai szépen lassan a helyükre kerüljenek. Ezáltal teljesen megismerhetném Őt.

„Nem, egyáltalán nem."-hazudtam, miközben elfeküdtem a kanapén tetteve, hogy relaxálok." Csak nem akarom, hogy csalj a fogadásunkban."

„Nos, én egy fair játékos vagyok."

Remus és Peter felé fordultam.

„Ti sem fogtok mondani semmit sem, igaz?"

„Nem Sirius, nem fogok.-vinnyogott Féregfark.

Remus lapozott egyet a könyvében.

„Holdsáp?"

Megforgatta a szemeit és rám nézett. Fáradtanak tűnt ennek az oka pedig a legutóbbi telihold lehet.

„Nem mondom el neki, de még mindig igazságtalannak gondolom ezt az egészet." A múltkor mikor beszéltem vele akkor nagyon ideges volt és látszott rajta, hogy félt attól, hogy elutasítom. Amikor majd elmondod, neki az igazságot össze fogod őt törni. Ezzel is számolj.-motyogta.

Biztos voltam benne, hogy nem fog semmit se mondani a fogadásról, de ettől függetlenül ideges voltam. Igaza van, össze fogom törni a szívét ha, megtudja a fogadást. Ugyanakkor önző is voltam, mert tisztában voltam azzal is, ha ezt megtudja, soha többé nem akar majd velem szóba állni és féltem ettől.

Lépéseket hallottam a lányok szobái felől. Sejtettem, hogy Emeraude lesz az, mert sosem késik és két perc múlva tizenegyóra.

Felálltam a kanapéról mikor megláttam. Amúgy is gyönyörűnek találtam, de a mai napon.. A haja a szokottnál is göndörebb volt, ki volt sminkelve, a smaragd színű zöld szemeit is kiemelte a smink.

Tekintetét végig futta a klubhelyiségbe majd végre összetalálkozott a tekintetünk. Biztos, hogy hülyén néztem, ahogy ott álltam és bámultam őt, de nem érdekelt. Nem tudtam magam kontrolálni. Emeraude szégyenlősen mosolygott majd elindult lefelé a lépcsőn, közben a földet bámulta. Tisztán látható, hogy nem egy magabiztos ember, de nem értem miért nem az. Ő csak... Emeraude. Nem kéne rejtőznie.

Elindultam felé és mikor elé értem rámosolyogtam, ő visszamosolygott, de láttam rajta, hogy ideges.

„Szia, Strawberry." ÖÖ csodásan nézel ki."-nyögtem ki, mielőtt vissza tudtam volna magam fogni.

Legszívesebben bele vertem volna a fejem a falba. Általában nem érdekelt, hogy kinek hogy bókolok de Emeraude többet érdemelt ennél. Közel nem hasonlít egy lányhoz, sem akikkel eddig találkoztam.