New Student | Taekook

6.rész

Taehyung szemszög

Másnap úgy tettem, ahogy az az ember mondta.

11:52
Bemásztam a lelátó alá, és elbújtam a lépcsők alatt. Már csak egy perc, és kiderül, hogy miért kell most itt lennem!

Igazából egy kicsit izgatott vagyok, mert ilyet még nem csináltam. Gondolom valakit ki kell hallgatnom, vagy valami ilyesmi. De az sincs kizárva, hogy ez okozza a vesztem, és valami idióta, csak kitalálta ezt az egészet, most meg röhög rajtam, hogy várok a semmire. Vagy... Nem is tudom... Lehet, hogy ez az egész egy csapda, és valaki ide fog jönni megverni engem? -Á, inkább nem kockáztatok. -mondtam magamnak, és már indultam volna kifelé, amikor meghallottam egy ismerős hangot.

Namjoon volt az. De mit keres itt? Most nem dolgoznia kellene?! Mindegy... Ez már túlságosan is érdekes. Maradok, és végig csinálom ezt az egészet, ha már eljöttem!

-Szia Jimin. -mondta, az ezek szerint felettem ülő, fiúnak. Várjunk csak... Namjoon miért beszélne Chim-el? Tuti rólam van szó! Csak én vagyok az, akit mindketten ismernek. Habár... Nem mutattam be őket egymásnak, ha jól emlékszem... -Csak szerettem volna neked valamit mondani. -folytatta. Kezd rossz érzésem lenni. Egyrészt azért, mert ezt nekem most nem kéne hallanom, másrészt meg azért, mert nem tudom, hogy honnan ismerik egymást. Lehetetlen, hogy a munkából, mert Jimin nem említette, hogy, a bátyám pasijával dolgozna, vagy hogy egyáltalán bármit is csinálna sulin kívül.

-Mond nyugodtan. -mondta Jimin kedvesen. Hogy, lássam mi történik, hátrább mentem, teljesen a falig, és leültem a poros, pókhálós padlóra. Inkább hagyjuk, hogy nézett ki. Legyen elég ennyi...

Namjoon szemszög

-Hát, te vagy Taehyung legjobb barátja. -tértem a lényegre. Nem mondtam el, neki a telefonba, hogy miért hívtam ide.

-Ez igaz, te meg a bátyjával vagy. Ha, jól tudom Kim Namjoon a neved? -nézett rám félénken.

-Aha. De nem azért hívtalak, hogy a nevemről beszélgessünk.

-Akkor?

-Csak egy mondatot akartam mondani. -mondtam, majd elmosolyodtam. Úgy tűnik megnyugodott, és ő is úgy tett, mint én.

-Mi lenne az? Nincs sok időm, öt perc, és kezdődik a következő órám.

-You got no jams! -röhögtem fel, majd lenéztem a lelátó alá. -Szia Taetae! Tudtam, hogy itt leszel. Lehetetlen, hogy a kíváncsiságod ne győzze le, a puszta eszed.

Taehyung szemszög

-Szia Taetae! Tudtam, hogy itt leszel. Lehetetlen, hogy a kíváncsiságod ne győzze le a puszta eszed. -nézett rám Namjoon. Ez most komolyan... Ez konkrétan lerángatott a leprás padlóra csak azért, hogy azt mondhassa a legjobb barátomnak, hogy "you got no jams"?! Tuti, hogy megölöm.

De, akkor ő volt aki tegnap este küldte az üzeneteket? Josh... AZ ÁLLAT!

Két hete minden nap beszél vacsora közben arról, a régi Drake and Josh sorozatról. Minden. Egyes. Nap. Az volt a kedvence, amikor ment. Most meg újra nézi, azt mindig hallgatom, hogy röhög rajtuk. Hát, én beszarok...

-Te küldted az üzenetet? -kérdeztem rá, amikor már észhez tértem, majd ki másztam búvóhelyemről.

-Jup. -nevetett fel megint, Jiminie a fejét forgatta kettőnk között. Hol rám, hol szeretett lakótársamra nézett óriási szemeivel, amik amúgy nagyobbak, mint az egész ember.

-És a kép? -kérdeztem az egyetlen dologra, ami még nem volt számomra világos.

-Milyen kép? -húzta össze szemöldökét.