16.rész

1K 57 3
                                    

Jin szemszög

-Figyelj, igazad van, és ezt szerintem mindenki tudja. De muszáj elmondanod neki ezt. Nem tudhatja meg úgy az egészet, hogy egyszer csak betoppan a muter a házba, és a cuccaival együtt kirángatja a repülőtérre, majd felülteti az egyik járműre, és pár óra múlva már ott virít minden újság címlapján, hogy "Kim Taehyung hozzáment a híres... nem tudom mi a neve, meg se jegyeztem, nevű üzletasszonyhoz". Ezt nem szeretnénk. Főleg nem Tae. Hidd el, ha elmondod neki mi történt, és mi fog, akkor ki fog valamit találni a barátaival, vagy velünk, és már minden meg van oldva. Viszont, ha nem sikerül, akkor meg majd később kitalálunk valami mást. Tudod, hogy bejött az előző tervünk is. Viszont, most akár örökre befejezhetitek ezt a macska-egér játszmát a szüleitekkel, és élhettek normálisan. Csak egy terv, és minden megváltozik. -mondta Namjoon, majd megkért még egyszer arra, hogy hagyjam el a szobát, és meséljek el mindent az öcsémnek. 

Lassan becsuktam magam mögött a szobánk ajtaját, majd megindultam a folyosó végén lévő ajtóhoz, ahol elvileg Tae és JK alszik, mivel már hajnali négy is elmúlt. Az nem fontos, hogy mi mit csináltunk! Egyre rosszabbul éreztem magam, és lassan az ájulás szélén jártam, amikor is elérkeztem ahhoz a bizonyos fa ajtóhoz. Nem akartam kopogni, mivel amúgy se hallottam semmihangot, ezért már biztosra mentem, hogy alszanak. Milyen jó is lehet szegénynek, hogy a legszebb álmai közepén felkeltem, és elmesélem, hogyha semmit nem talál ki valószínűleg elveszít mindent, ami eddig számított neki, és a halála napjáig folyamatosan szívni fog, mivel elmegy innen, és ha azon a két utálatos személyiségű szüleinken áll a jövője, vissza se jön Koreába.

Csigákat megszégyenítő lassúsággal nyitottam ki az ajtót, majd minden hang nélkül léptem be a földet bámulva, és behajtottam a falapot magam mögött. Fel néztem, és... 

-Te most szórakozol velem? -visítottam fel, miközben próbáltam nem a képükbe röhögni. Taehyung háttal feküdt az ágyon, és rajta volt Jungkook, miközben smároltak. Póló az egyiken sem volt, de hála az égnek, takaró annál inkább. Amint észrevettek abbahagyták azt, amit éppen csináltak, és miközben Jungkook legördült az öcsémről, ő csak fánk méretű szemeivel vizslatott engem, miközben próbálta magán tartani a takaróját. 

-Mi nem csináltunk semmit olyat! -védekezett a nyúl arcú, ami igazából eléggé idegesítő volt, mivel konkrétan akció közepén nyitottam rájuk. Tudnám miért hajnalok hajnalán kell...

-Én meg hetero vagyok. -mondtam, mivel körülbelül ugyanolyan hiteles ez a két dolog, és még értelme is az egekben szárnyal. Nem akartam olyan nagy feneket keríteni ennek az egésznek, mivel csak az lebegett a lelki szemeim előtt, hogy elmondjam neki, nem éppen varázslatos fejleményeket. Viszont, amint megláttam ezt a... szép jelenetet, rögtön eszembe jutott a terv is, amit ellenük fogunk használni. 

Közöltem velük, hogy valamit el szeretnék nekik mondani, majd kimentem, hogy fel tudjon az a két jómadár öltözni. Pár perc múlva ki is nyitották az ajtót, én pedig leültem a fotelbe, ami az ággyal szemben volt, és elkezdtem mondani a történteket. Persze a reakciók, amiket adtak, azok voltak, amiket már előre sejtettem. De nem akartam, hogy még jobban kiboruljanak, inkább bele vágtam a terv menetébe is.

-Akkor ez lesz. Mindenki tudja mi a szerepe? -kérdeztem meg másnap a családot, akik természetesen boldogan bólogattak, majd fel is állították a kamerát a nappaliban, a kanapé elé. 

Taehyung szemszög

A kanapén ülve várom, hogy hívjanak a szüleim Amerikából. Fél órája írtak, hogy egy órán belül hívnak, hogy beszéljek velük a következményekről, viszont a legfontosabb emberek is ott lesznek a tárgyaló teremben, és ők is nézni fogják a képemet. Jin hyung terve egyszerűen csodálatos! Ezért még jövök neki egyel. 

New Student | TaekookWhere stories live. Discover now