Huszadik bejegyzés

87 8 6
                                    

1998.12.21.

Franciaország. Ismét. Kivételesen semmi túl érdekes nem történt. Azt hittem, hogy legalább egy kicsi csata lesz, de nem. ((- Nicolason kívül semmi izgi se volt!))

A látogatás Flameléknél furcsa volt. Sok kínos és zavarba ejtő dolog derült ki. Többek között Flamel és Grindi fóbiájáról. ((- Na jó, az szerintem inkább röhelyes! - Nevetem el magam.)) Egyéb fejleményként lehet elkönyvelni, hogy Puppeék rájöttek mi a bölcsek köve. ((- Rá ám! - Biccentek.)) Csak azt nem tudják, hogy azért ez a neve mert mikor a lélektársak kapcsolódnak egymáshoz az után a mágiájuk kristály formájú alakot alakít ki kettejük között mikor együtt vannak, ami gyönyörűen ragyog. A bölcs kifejezés azért került elé, mert csak azzal a képességgel rendelkezők láthatják mint én vagy Emrys. Talán egyszer megmutatom Princepsnek is, biztos tetszene neki a zöldes vöröses ragyogással és ezüstös csillagokkal rendelkező kő, ami közte és a sárkány között van. ((- Látni szeretném! - Mondom lelkesen. - Vajon hogy hozzam neki úgy fel, hogy ne legyen túl egyértelmű, hogy még olvasom a naplóját? - Gondolkodom el.))

Emrys meghívott egy beszélgetésre a szünet hátra levő részében, tovább akarja tárgyalni a helyzetem. Holnap után. Tea, süti és egy rakás könyv és jegyzet. Igen, már nagyon hiányzott egy kis kutatás vele. ((- Mit kutattok?! Mit?!))

Összefoglalva megszereztük Franciaországot, megszüntettük az ellentétet Nicolas és Gellert között és találkozót beszéltem meg Emryssel. Semmi túl érdekes.

1998.12.23.

/Második nézet/

Végre megjöttem Emryshez. Vajon merre lehet? Á, itt is jön.

- Hogy állítasz meg valakit, ha nem használhatod a pálcához kapcsolódó átkokat? - komoly, ez azt jelenti... ez a Mester. ((- Mi van?))

- Elvágom az ősi mágiához való hozzáférését és a saját energiájával támadok, ha szükséges - gyorsan kell beszélnem, ha habozok az sose jó. ((- Oké! Azt hogy csinálod? - Elfintorodok. - Ilyenkor kár, hogy nem tud válaszolni!))

- Remek - bólint, én meg meghajlok előtte.

- Üdv Mester! - a köszönés fontos a varázsló közösségben, ez volt az egyik első leckém.

- Isten hozott Mr.Hyde! Pihenj! Menjünk be - felegyenesedek és követem őt. Valószínűleg Morgana nincs a közelben, akkor nem merné ezt csinálni, pedig ez sokkal jobban áll neki. ((- Ezzel egyet értek!))

- Remélem megtanultad, amit múltkor kértem - vezet az alagsor elzárt részére, ahol a gyakorló szoba van.

- Természetesen Mester! - fejet hajtok, miközben bemegyünk.

- Kapcsold ki a napló jegyzetét Mr. Hyde! Tudod, hogy nem szeretem mikor lecke közben használod.

- Igenis Mester! ((- Oh, hogy az a! - Csapok az asztalra, ami mellett ülök. - Pedig erre kíváncsi voltam! Bezzeg az ügyei benne vannak! - Morgom.))

/

Fárasztó a Mesterrel harcolni. Már dél van és reggel hétkor jöttem. Rég tartott teljes órát nekem. Morgana nem szokott túl sokáig kint lenni, így nem lehetséges. A tanulás sokrétű volt, mint mindig és továbbra se sikerül legyőznöm őt, ha belegondolok döntetlen is csak akkor volt a küzdelmünk mikor egyszer Morgana két órával hamarabb érkezett, ezzel elvonta Emrys figyelmét. Morganaról beszélve...

- Mester, merre van Morgana úrnő?

- Karácsonyi bevásárlást tart. Este hét körül várható, mert elmegy a tanítványához is ((- Oh, igen ez tudom mikor volt! - Bólogatok, visszaemlékezve arra a napra. - Egész visszafogott edzés volt, de csak Reigel miatt.)) - mondja olvasás közben. - Most térjünk át a másik dologra, ami miatt itt vagy. Hogy áll a helyzeted?

Egy seggfej naplójaWhere stories live. Discover now