Egy időutazó érdekes története. Mit hoz a múlt, mit ad a jövőhöz? Bárhogy is, végül Mardekár utódjai felemelkednek!
Alexander Hyde naplója. Magában is olvasható a történet. Az Ébredő sárkány című fanfic mellék története, így néhány ponton lehet érte...
Végre elérkezett az egy hetes szabadságom. Előre megcsináltam minden feladatom, hogy ne zavarhassanak. Az alapítók portréi a helyükön, Hollóhát klubhelyiség rendbe rakva, rengeteg papír letudva és most irány a megérdemelt pihenés. Bezárkózok a Mardekár kastélyba, hogy véletlenül se tudjon senki megtalálni, Infinitot rábíztam addig Malazárra és Lilyt megkértem, hogy ne beszéljen velem az elkövetkező héten. ((- Nem rólam beszél, nem rólam beszél! - Mantrázom magamnak.)) Teljes nyugalom. Nem gondoltam, hogy a pálcám ilyen gyorsan beleegyezik ebbe, de lehet ő is észrevette mennyire fáradt vagyok. És most... alszok.
1998.08.04.
Három napot végig aludtam. Nem is gondoltam, hogy ennyire kimerítettem a tartalékaim... és Helga valószínűleg még rám kényszerítene pár napot, ha tudná mennyire keveset aludtam mostanában... ((- Ha tudtam volna, én is rád kényszerítem!)) De nem tudja, így ideje a kikapcsolódás részére térni a nyaralásnak. Lehet meglátogatom Vladot, úgyis rég voltam nála.
1998.08.05./1902.08.26.
Ma megérkeztem Vlad kastélyába. Bemutatott a feleségének, kedves nő csak kissé vaskalapos. ((- Erzsébet nem is kicsit!)) Rengeteg szobát és kertet jártunk végig. Utoljára a dolgozószobát mutatta meg. Takaros kis szoba volt. Semmi túl figyelemre méltó... De volt egy festmény, egy férfiról. Rákérdeztem Vladnál.
- Ki ez? Nem nézel ki olyannak, aki csakúgyból kirakja valaki képét, így hát ne is próbáld azt mondani, hogy nem tudod - ismerem már eléggé ahhoz, hogy tudjam nem beszél szívesen a múltjáról, de túlságosan érdekelt az alak.
- Hahhh, ez kedves barátom nem más mint az én teremtőm - erre kikerekedett a szemem. - A neve Theos Sacer.
- És miért van egy kép róla a dolgozó szobád falán? ((- Ja miért van ott az a kép?))
- Azért, hogy minden nap emlékezzek rá kit kell megölnöm - mondta komoly hangon. ((- Nem látom az összefüggést, de vámpír máshogy jár az agya!))
- Eléggé dühös lehetsz rá - átmentem a székéhez és lábamat az asztalra téve leültem.
- Te is leszel valószínűleg - kérdőn felvontam a szemöldököm. - Mióta ismerlek jó párszor megpróbált már megölni téged és azt mondtad nekem, hogy nem csak akkor találkoztál vele mikor itt voltál. Valószínűleg megszállottan meg akar ölni téged és lecsapolni a véred. ((- Miért akar mindig mindenki valamit Alexandertől?!))
- Nem tehetek róla, azt mondják ízletes - erre nevetni kezdett.
A képről csináltam egy másolatot a naplóba emlékbe.
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
((- Nem rossz kép! - Forgatom meg kicsit a naplót, hogy jobban lássam a képet.)) Ez után már csak vacsoráztunk. Most felkéredzkedtem egy kicsit felfrissülni és magán dolgokat intézni, de még hivatalos vagyok egy sakk partira, így nemsokára ideje lesz elindulnom. Néha olyan irigy tudok lenni a vámpírokra, hogy nincs szükségük alvásra. ((- Nem csak te vagy ezért irigy!))
