Gyönyörű sorscsapás ᵐⁱⁿˢᵘⁿᵍ [✓]

»12. rész«

-Megbeszélhetjük kint? Pár perc lenne. - szólalt meg Minho, majd a tanár sóhajtva, de végül belement.

Mind a hárman gyorsan kisiettünk a teremből, majd becsuktam magunk mögött az ajtón és tanácstalanul néztem rájuk.

-Minho ezt jól megnehezítetted. - közölte Miyeon.

-De igazam volt. Ha kint álltok ketten, akkor biztosra tudják vagy gondolják, hogy mi fog történni. És el is találják valószínűleg.

-Van esetleg terved is akkor? - kérdezte a lány keresztbe tett kezekkel.

-Hát... Az túl megszokott lenne, hogy a fiú vall szerelmet, szóval Miyeon te vallsz Jisungnak.

-O-oké. - mondta halkan a lány, majd lassan Minhora néztem.

-Veled mi lesz? - kérdeztem.

-Én leszek a váratlan fordulat. - mosolyodott el elégedetten.

-Mit fogsz csinálni? - kérdezte kíváncsian a lány.

-Ha elmondom, akkor nem lesz váratlan. - közölte. - Ez úgy lesz a jó, ha nem tudtok róla. Akkor meglepettek lesztek és még jobban látszani fog a váratlan helyzet eredménye.

-Minho... Én félek tőled. - mondtam halkan, miközben ránéztem.

-Ne félj. - nevetett fel. - Vicces lesz. Na gyertek.

Minho kinyitotta az ajtót amin be is ment, mi pedig bizonytalanul követtük a terembe, végül megálltunk a tábla előtt.

-Mielőtt kombinálnátok a helyzetet dráma óra van, ahol bárki bármilyen szerepet kaphat. Nevetni nem ér. - mondta visszatartott nevetéssel.

Pont te mondod?
Na de várjunk, én mit fogok csinálni?

-Kezdhetjük? - kérdezte Miyeon a tanártól, aki egyet bólintott.

Minho teret adott nekünk, majd lassan a lányra néztem, akin látszódott, hogy a gondolatait rendezi a fejében, végül pedig egy bizonytalan mosolyt küldött felém.

-Jisung. - mondta ki a nevemet, majd kíváncsian vártam, hogy hogyan oldja meg a helyzetet. - Mi mindig is jó barátok voltunk. Szinte a legjobbak. De valami megváltozott, és ez a változás túl gyorsan jött ahhoz, hogy felfogjam az érzéseimet. Nem tudtam még feldolgozni, viszont tisztában vagyok azzal, hogy mi is történt. Én beléd... - kezdte el kimondani a lényeget, de Minho ezt megakadályozta.

-Hazudik. - közölte, majd akaratlanul is elmosolyodtam. - Jisung ne higgy neki. - jött hozzánk egyre közelebb.

-Te mégis mit képzelsz? - kérdezte Miyeon tőle, majd Minho ránézett.

-Bemocskoltál és elhitetted vele, hogy utálom. Elvetted tőlem azt, ami számomra a legfontosabb volt. De nem hagyom magam. Visszaszerzem azt, ami az enyém.

-Mégis... - kezdtem el, de Minho hirtelen magához rántott, így nem hogy nem tudtam befejezni, de még tette el is felejtette velem azt, amit mondani akartam.

-Jisung sajnálom. Bocsáss meg, amiért elhagytalak. Miyeon kitervelt mindent. Amíg távol voltam ő közénk furakodott. Kérlek higgy nekem. - közölte, majd elengedett és egyre jobban kezdett el ajkaim felé közelíteni, ami miatt olyan vörös lett az arcom, mint még soha. - Én még mindig tiszta szívemből szeretlek. - folytatta egyre halkabban.

Abban a pillanatban mindent elfelejtettem. Egyedül Minhora figyeltem, miközben a szívem egyre hevesebben vert. Olyan dolgokat mondott, amiről eddig csak álmodoztam. Hiába volt minden egy színjáték, de nem tudtam erre gondolni. Egyedül ő létezett és a szavai. Csak ő és én. Senki más.

-M-Minho... Itt van a vége. - közöltem nehezen, majd kezemet a mellkasára tettem és hátráltatni kezdtem.

-Na, ez a váratlan fordulat. - közölte Minho halkan, majd az osztályra nézett. - Fogadni merek, hogy erre senki nem számított.

Mindenki síri csendben ült a helyén, miközben nekem még mindig égett kint az arcom. A látványos zavaromat ráadásul más is észrevette.

-Hát ez tényleg meglepett. De Jisungnak nagyon tetszett. - közölte Hyunjin, majd Minho rám nézett.

-Üljetek le. - kért meg minket a tanár. - Szép volt. Ügyesek vagytok gyerekek. Ilyen egy meglepő, és váratlan fordulat. Erre még én sem számítottam, pedig sok mindent láttam már. - nevetett fel a férfi.

-Jól vagy? - kérdezte halkan Minho, de egy szó nem jött ki a számon. Lábaim földbe gyökereztek, ráadásul a zavarom sem csillapodott. Hyunjin kijelentése miatt pedig egyre kellemetlenebbül éreztem magamat. - Nyugi, nem lesz semmi baj.

Nem lesz semmi baj?
Minho most nem jobbá, hanem rosszabbá tettél mindent.
Most még jobban rám fognak szállni...