Gyönyörű sorscsapás ᵐⁱⁿˢᵘⁿᵍ [✓]

»13. rész«

-Fiúk... Üljetek le ti is kérlek. – szólt a tanár, majd mindketten a helyünk felé indultunk.

Amint leültünk egyből megszólalt Minho telefonja, majd a tanár idegesen nézett a fiúra.

Minho semmivel sem törődve hagyta el a termet, miközben a tanár folyton arra kérte, hogy maradjon a helyén. Ám Minhot nem hatotta meg a férfi szavai.

-Mégis kinek képzeli magát? – kérdezte idegesen a tanár.

Szótlanul ültem a helyemen, miközben kezeimbe temettem az arcomat és próbáltam elfelejteni a táblánál töltött perceket.

-Jisung... Ez kemény volt. – mondta halkan Jeongin, amit szúrós tekintettel díjaztam.

-Nekem mondod?

Minho hirtelen a következő pillanatban berontott a terembe, majd pakolni kezdte a cuccait a táskájába.

-Minho te hova készülsz? – kérdezte idegesen a tanár.

-Fontos ügy. Kérem ne haragudjon. – közölte, majd kiviharzott a táskájával a teremből.

-Nem hiszem el. Jelenteni fogom az osztályfőnöknek. – morogta a tanár.

Minho...
Érzem, hogy baj van...

Egy örökkévalóságnak tűnt az óra, majd mikor kicsengettek a legtöbben egyből kirontottak a teremből. Én pedig elővettem a telefonomat és megnyitottam a titokzatos fiúval folytatott beszélgetésemet, amit meglepetten néztem, mivel tegnap este óta nem írt semmit.

Biztos dolga van...

-Írj rá. – szólalt meg hirtelen Jeongin.

-Nincs is fent. Egy órája volt elérhető. – közöltem.

-És?

-Igaz, de... Nem tudom.

Mégis mit írjak neki?

-Mindjárt jövök. – mondta hirtelen Jeongin, majd sietősen ment ki a teremből.

Remek. Egyedül maradtam.
Bár nem egy ismeretlen érzés ez...

Nem tudtam, hogy miért, de valamiért szerettem volna beszélni a fiúval. Ráadásul ki akartam deríteni a kilétét is, így hát ráírtam.

han_sung
A te napod is szörnyű eddig?
Bár biztosan nem.

han_sung
Tudod mit?
Felejtsd el.

han_sung
Bocsi, hogy zavartalak.
Biztosan van jobb dolgod is,
szóval nem húzom az idődet.
Bár mivel nem látod, így nem tudom húzni. Sőt, nem is kell visszaírnod. Azt sem tudom,
hogy miért írtam...

Amint leírtam pár perc különbséggel az üzeneteket, lezártam a telefonomat, majd fejemet a padra hajtottam.

Haza akarok menni...

-Helló Han. Hogy vagy? – hallottam meg mellőlem Hyunjin kérdését.

-Hagyj békén. – morogtam.

-Nem tudtam nem észrevenni a bájos zavarod órán. Neked tényleg bejön Minho? Viccnek szántam, de szerintem ez inkább tényleg egy tény. – közölte.

-Nem jön be senki Hyunjin. Szállj le rólam. – közöltem, majd felemeltem a fejemet.

-Nem hiszek neked. Valld csak be, hogy meleg vagy. Úgy, mint a drága barátod. Vagy mid. – közölte, majd idegesen felkeltem a székről.

-Semmi közöd ehhez. Hagyj békén vagy... – kezdtem el, de nem tudtam folytatni.

-Vagy? – kérdezte mosolyogva.

-Elég volt Hyunjin. – hallottuk meg egy jól ismert lány hangját, majd egyből a hang irányába fordultunk. – Szállj le Jisungról. Elegem van, hogy folyton csak bántod és piszkálod.

-M-Miyeon? – néztem a lányra meglepetten.

-Mi van veletek? Tegnap óta mindenki védi ezt a szerencsétlent. – akadt ki Hyunjin.

-Talán bajod van azzal, hogy van aki bírja? Mi van irigy vagy? Őt van aki megvédi, míg téged senki nem véd. – közölte Miyeon keresztbe tett kezekkel.

-Mi a helyzet? – lépett körünkbe Felix is. – Nem bírsz el már egyedül Jisunggal? Ráadásul egy lány szól neked vissza? Hyunjin... – nevetett fel Felix.

-Kit érdekel az, hogy egy lány? – akadt ki Hyunjin.

-Ez erős volt. – közölte Felix. – Fejezd inkább be, mielőtt... – kezdte el, de Hyunjin közbevágott.

-Miért akartok leállítani? Tegnap Minho, ma meg te...

-Én ebből kimaradok. Csináld, ha jól esik, de engem nem fogsz kicsapatni. – morogta Felix, majd elindult a padja felé.

-Jobban járnál, ha te is elmennél és lenyugodnál. – közöltem idegesen Hyunjinra nézve.

-Fogd be. – ordított rám hirtelen.

-Fogadni merek, hogy azért vagy a legmenőbbek között, mert rettegésben tartasz mindenkit. Szánalmas vagy Hyunjin. – közölte Miyeon, majd Hyunjin szemei kikerekedtek.

Hyunjin a következő pillanatban mérgében egy nagyot lökött a lányon, aki elveszítette egyensúlyát, majd két pad közé esett.

-Na most volt elég ebből. Tűnj innen. – kiáltottam rá, de Hyunjint ez csak még jobban felbátorította, ami az utolsó csepp volt a pohárban.

A következő pillanatban pedig kezemet ökölbe szorítottam, majd nagy lendülettel irányítottam Hyunjin arcának.

Hyunjin tette elérte nálam azt, hogy még jobban utáljam, mikor már azt hittem, hogy ennél jobban már nem tudnám.

El sem hiszem, hogy megtettem azt, amit már rég meg kellett volna tennem.

Hyunjin...
Itt az ideje szembeszállnom veled.
Ha nem teszem, akkor sosem fogsz leszállni rólam...

_________________

Sziasztok.❤️
A következő rész szombaton lenne ugye, de csak lenne.😅

Ha pénteken új részt látnátok, akkor ne lepődjetek meg. Szombaton egy cseppnyi időm sem lesz és tartani szeretném a heti két részt, szóval nem később, hanem még előbb is hozni fogom. 😁❤️

Remélem amúgy tetszett nektek a rész. Be kell valljam kicsit tartok attól, hogy Jisung tette elront mindent, de remélem nem úgy történt. 😅