10. Fejezet

23 4 6
                                    

Végre megérkeztünk a mezőre és leszállhattam. Azt hittem elájulok mire ide érünk. Esküszöm többet nem ülök motorra.

- Na milyen volt? - fordult felém Josh.

- Esküszöm többet én nem ülök fel egy motorra sem!!!

Eközben befutottak Alexáék is. Amint megállt Mark, Alexa leugrott és elkezdett rángatni.

- Julie élsz még?!?

- Szerintem eddig élt, de most már kételyeim vannak ezzel kapcsolatban - mondta Mark majd leszedte rólam Alexát.

Annyira rángatott barátnőm, hogy elszédültem és lerogytam a földre. Hamarosan kitisztult a látásom és felkeltem. Körbe néztem és valahogy olyan ismerősnek tűnt a hely. Olyan meghitt és nyugodt volt. A fiúk előkészítették a motorokat. Alexa odaljőtt mellém.

- Na, egy versenyt?

- Na persze! Nem hallottad amikor azt mondtam, hogy nem ülök mégegyszer motorra?!? - csattantam ki.

- Jaj nyugi már. Most te vezetnél nem Josh. Ráadásul teljesen egyenesen haladnánk. Nézz szét a mezőn! Na mit mondasz? - töltötte meg barátnőm fejemet.

Ami azt illetti szivesen vezettem volna, de valahogy mégse. Nem az én sportom volt a notorozás. Nem mintha a lovaglás az lett volna, de az más.

- Na akkor? Vezetsz vagy sem? - kérdezte barátnőm.

Mégjobban elgondolkodtam. Kicsit szerettem volna igent mondani, de megvolt bennen a félelemérzet amiatt, hogy Josh ugratott.

- Na akkor készen álltok lányok? - jött oda Mark.

- Én már rég száguldoznék, de Julie nem akar jönni.

- Ezesetben...Én vezetek és utánatok megyünk - jelentette ki Josh amire én felkaptam a fejem.

- Na arról szó sem lehet! Én mégegyszer nem hagyom, hogy te vezzes úgy, hogy a motoron ülök én is!

- Csak nem félsz? - piszkálódott Jush.

Amint kimondta ezt a mondatot ránéztem Alexára. Alexa felismerte a nézésemet és Josh motorjához ment. A fiúk nem értettek semmit csak nézték Alexát. Hirtelen csak arra lettek figyelmesek, hogy repül a sisak és a motorkulcs felém.

- Csak hogy tisztázzuk. Én nem vagyok a félős típus - mondtam és közben felvettem a sisakot.

Alexa kicsattanó örömben tört ki és visított mint valami rossz hiéna. Én elindultam a motor felé és felszálltam. A két fiú lesokkolva állt tágra nyílt szemekkel.

- Hmm...Ezek szerint csak mi megyünk Julie. Készen állsz egy alapos lemosásra?

- Persze, de az egyetlen akit itt lemosnak az te leszel drága.

Beindítottuk a motorokat és csak úgy elszáguldottunk. Még annyit hallottunk, hogy a fiúk kiáltottak valamit, de nem nagyon törődtünk vele. Csak mentünk egyenesen előre.

Josh

Totál nem hittem el, hogy az a két elvetemült lány csak úgy itt hagy minket a semmi közepén.

- Na és most mi a francot csinálunk?!?Az a kettő kanyarodni sem tud! Hogy fognak vissza jönni?!?

- Csak nem aggódsz Juliért Josh?

- Én a motorokért jobban aggódom. Meg mondjuk azért mert a semmi közepén vagyunk és a motorokban volt a GPS amivel haza tudnánk menni!!!

- Nyugi van. A motorokon vannak nyomkövetők és a telómon látjuk őket. Arra az esetre szereltem fel, ha netán ellopná valaki őket.

Merj nagyot álmodniWhere stories live. Discover now