Merj nagyot álmodni

5. Fejezet

Éppen a buszon ültem, néztem ki az ablakon és vártam, hogy elérjük azt a megállót ahol Alexa is felszáll. Addig pedig elgondolkoztam a tegnap történteken. Ekkor a busz beért abba a megállóba ahol Alexa szokott felszálni. Árgus szemekkel lestem az ajtót mire végre megpillantottam legjobb barátnőmet. Intettem neki, hogy észrevegyen és amint észrevett tolakodott előre.

- Na végre ideért a busz. Már azt hittem gyalogolnom kell - mondta vidáman és leült mellém

- Emlékszel tegnap amikor a projektet csináltuk volna a házunknál és egy fehér lovat láttam az erdő szélén? - tettem barátságosan fel a kérdést mire csak annyit tudtam levonni barátnőm arckifejezéséből, hogy nem egészen érti amit mondok.

- Na most mégegyszer. Mi? - nézett rám értetlenkedve.

- Na akkor elmondom...- kezdtem bele a teljes történetbe.

Amialatt meséltem neki mi is történt tegnap miután elment egyre jobban kezdett úgy nézni rám mint aki megőrült. Lassan viszont felfogta a dolgot és még mázlink is volt mivel pont megérkeztünk a suliba. Mikor leszáltunk a buszról a suli bejárata elött észrevettük a fizika tanárt.

- Julie te is látod amit én? - tette fel a kérdést remegő hangon barátnőm.

- Nyugi nem halucinálsz. Én is látom és pont az ajtó elött van. Hogy fogunk bejutni anélkül, hogy észrevegyen?

Amint töprengtünk két magas árnyékra lettünk figyelmesek amik a mögöttünk álló két fiúhoz tartozott. Nem igen tudtuk, hogy most megforduljunk vagy rohanjunk. Ekkor egy ismerős hang szólalt meg.

- Minden rendben? Úgy néztek ki mint aki szellemet látott.

Megfordultunk és megpillantottuk Markot és Josh-t. A két srác vagy egy fejjel magasabb volt mint mi szóval eleg kínos volt.

- Megvagyunk, de rosszabbat láttunk mint egy szellem - mondta unottan Alexa.

- Szóval kit láttatok? - tette fel a kérdést Mark.

- A fizika tanárt - válaszoltuk egyszerre nyögve-nyelősen barátnőmmel.

- Szívás, pont az ajtó elött van. Na most, hogy fogtok bejutni? - kérdezte gúnyos mosollyal Josh.

- Majd bejutunk valahogy. Csak nem áll kint egész nap ugye? - próbáltam kicsit jóra fordítani a helyzetet.

- Noss ma nem hiszem, hogy egyhamar elmegy mert ma ő az ügyeletes. Sok sikert lányok - gúnyolódott tovább Josh majd elindult a terem felé.

- Nem is tudom, hogy ez ugyanaz a Josh aki tegnap segíett nekem.

- Lányok én segítek nektek - ajánlotta fel Mark.
- Kövessetek, van egy titkos bejárat a suliba amiről csak Josh és én tudok.

Nem volt túl sok választásunk mivel nem akartunk a fizika tanárral összetűzésbe kerülni, ígyhát követtük
Markot. Eljutottunk egy nagy kerítéshez aminek a másik oldalán a suli focipályája volt.

- Na lányok gyertek erre - mutatott egy nagy bokros részre a suli fala mellett.

A focipálya szerencsére üres volt így senki se volt aki megláthatott volna minket. Mark elindult a bokorhoz és elhúzta a legnagyobb ágát. Egy titkos kapu volt ami a suli alatt lévő folyosórendszerhez vezetett. Totálisan elképesztő. Nyolc éve járok ebbe a suliba és fogalmam se volt, hogy itt van egy csomó titkos alagút.
Mark egészen elvitt minket a zeneteremig. Ekkor eszünkbe jutott, hogy ez volt az az alagút amin keresztül tegnap lógtunk meg szintén a fizika tanár elöl.

- Köszi a segítséget - fordult Markhoz barátnőm és mintha elvörösödött volna.

- Nem akarok semmit megzavarni de az órák kezdődnek kb. 3 perc múlva - siettettem mind a kettőt.