A rádiós múltja (BEFEJEZETT)

7. Fejezet

-Ez... ez gyönyörű! - mondtam, miután megcsodáltam a nappalit.
-Akar még egy kicsit az ajtóban állni, vagy befárad végre? - kérdezte Alastor.
-Megyek. - mondtam. Amikor bementem még szebbnek tűnt. Alastor csettintett egyet és a kallandóban máris tűz lángolt. Odavezetett az egyik ajtóhoz és megszólalt.
-Ez lesz a te szobád. Remélem megfelel. - mondta. Kinyitottam az ajtót és egy gyönyörű vendégszoba tárult a szemem elé. Az egész szoba akkora volt, mint a lakás amiben addig éltem. Az ajtóval szemben lévő falnál volt az ágy ami mellett található volt egy éjjeliszekrény. Ezeken kívül a szobában még elhelyezkedett egy ruhásszekrény, egy komód, egy könyvespolc mellette egy karosszékkel, és egy íróasztal. Ebben a szobában a halvány piros és a szürke szín volt az uralkodó. Nagyon tetszett. Imádtam.
-Ez... egyszerűen... csodálatos! Köszönöm, hogy itt lakhatok. - mondtam.
-Semmiség. De most hagylak berendezkedni. - mondta, majd pedig elment az ajtó elől. A ruháimat beraktam a szekrénybe, az egyéb dolgaimat pedig a komód fiókjaiba. Miután ezzel megvoltam kimentem a szobából. Alastor éppen egy másik szobából jött ki egy pohár vízzel a kezében.
-Sikerült berendezkedned? - Kérdezte, miközben elhelyezkedett a fotelben.
-Igen. Baj, ha körülnézek? - kérdeztem.
-Nem baj. Csak abba a szobába ne menj be. - mondta miközben az egyik ajtóra mutatott.
-Rendben. - mondtam, majd pedig elindultam volna valamerre, de megtorpantam. Attól féltem, hogy egy csapda vár az egyik ajtó mögött.
-Őőő... körbevezetsz? - kérdeztem.
-Miért ne. - mondta, majd pedig felállt és odajött hozzám.
-Köszi! - mondtam.
-Melyik szobával kezdjük? - kérdezte.
-Hát... lehetne a konyha. - mondtam.
-Remek választás! Imádok főzni, ezért rengeteg időt töltök ott. - mondta, majd pedig odament az ajtóhoz és kinyitotta. Egy régimódi konyha volt előttem. Bár mondjuk a régimódi kifejezés az egész házra mondható volt. Természetesen ez is a piros szín különböző árnyalataiban pompázott. A konyhai felszereléseken kívül még egy étkezőasztal is helyet kapott ott. Szép, rendezett volt.
-Ez a konyha. Melyik legyen a következő szoba? - kérdezte Alastor.
-Döntsd el te. - mondtam.
-Igazából nem is lehetne sok választásod. Már csak a dolgozószobám maradt. - mondta Alastor. El is vezetett a következő szobáig. Kinyitottam az ajtaját. Egy asztal volt ott található rajta egy milrofonnal, és egyéb eszközökkel. A falakon képek voltak.
-Na akkor menjünk vissza a nappaliba. - mondta Alastor.
-De meg szeretném nézni ezt a szobát jobban. - mondtam, majd pedig bementem. Minden fal tele volt fotókkal. Odamentem az egyik falhoz és megnéztem az egyik képet. Egy barna hajú férfi volt rajta. Egy vadászpunka volt a kezében. Alastor  hirtelen megszólalt.
-Kérlek, most menjünk ki a nappaliba. - mondta. Én csak tovább néztem a képet. Egyszerűen ismerős volt valahonnan az a férfi. Csak azt nem tudtam, hogy honnan.
-Ő ki? - kérdeztem.
-Az most mindegy. Menjünk. - mondta Alastor.
-De előtte válaszolj. Ki ő? - mondtam.
-Ez én vagyok. Vagyis voltam. - mondta.
-Tényleg? - kérdeztem.
-Igen. Ez a kép egy vadászatom során készült. - folytatta.
-Mit dolgoztál amikor éltél? - kérdeztem.
-Rádiós műsorvezető voltam. - mondta Alastor. Ekkor rájöttem, hogy honnan volt olyan ismerős az a kép.
-Te vagy az a New Orleans-i rádiós aki egyben sorozatgyilkos is volt? - kérdeztem rá. Így visszagondolva eléggé hirtelen tettem fel a kérdést.
-Igen. De honnan tudsz róla? - kérdeztem.
-Régebben érdeklődtem az 1920-as, 30-as évek iránt, ezért sokat olvastam. Az egyik könyvben láttam a képed. - mondtam.
-Tényleg? És még mit írtak rólam? - kérdezte Alastor meglepődötten.
-Hát... körübelül csak ennyit. - válaszoltam.
-Értem. - mondta. Én közben megnéztem a többi képet is.
-Egyébként... honnan szedted ezeket a képeket? - kérdeztem.
-Hogy érted? - kérdezett vissza Alastor.
-Mármint... ha ezek halálod előtti fotók, akkor hogyan jutottál hozzájuk? - kérdeztem.
-Amikor hatalmon voltam elloptam az egyik nemestől egy könyvet. Elég volt csak betennem oda a lábam ahoz, hogy megfélemlítsem őket. A könyvet csak egyszerűen fogtam és kihoztam. A könyv segítségével portált nyitottam a földre, ahol visszaszereztem néhány holmimat. Többek közt ezeket a fotókat is. - magyarázta Alastor.
-Értem. - mondtam. Ezután kimentünk a nappaliba és leültünk.