Szív nélkül születtem [Átírás Alatt]

#24 Nathan

- Akkor mi volt a baj?

- Féltem, hogy nem sikerül a tervünk. És őszintén fogalmam sem volt mit mondjak szóval bepánikoltam. És nem biztos, hogy ezt mondanom kell, de nem bírom olyan jól a stresszt.

- Feltűnt. De tényleg nem tűnt fel semmi?

- Nem.

- És azt tudod Lucas miért mászott rád az elején?

- Mert új voltam a suliban és minden lánnyal járnia kell legalább egyszer, hogy megmaradjon a hírneve?- Jót nevettem a következtetésén.

- Ezt nem tudom megcáfolni.

- Na látod nem te vagy az egyetlen aki....

- De ebben az esetben nem ez történt.

- Tessék?

- Általában ez van de most nem. - Látszódott rajta, hogy nem érti mi történik. - Az első pillanatban amikor meglátott tudtam, hogy más vagy. Nem úgy nézett rád mint a többiekre. Amikor másra ránézett csak egy szórakozási lehetőséget látott. Egy játékot. De amikor rád nézett... Te több voltál, mint valami szórakozás. Ember voltál. Tudom, hogy ez így furcsán hangzik és, hogy ennek természetesnek kéne lennie, de nála nem az. Már abban a pillanatban tudtam, hogy te meg tudod változatni.

- Akkor miért hagytad, hogy bepróbálkozzon? Miért hagytad, hogy zaklasson? Miért hagytad, hogy tönkretegyem Camillet? Miért nem jöttél oda hozzám már az elején és beszélted le velem ezt az egészet?- Nem tudtam eldönteni mit érez. Mérges? Csalódott? Szomorú? Nem tudtam leolvasni semmit az arcáról. Csak annyit, hogy várja a válaszomat.

- Meg kellett tudnom, hogy elég erős vagy-e a feladathoz. Mert nem egyszerű megváltoztatni egy olyan embert mint Lucas. Erő kell hozzá, türelem és szeretet. - Ahogy ezt kimondtam Chloé összerezzent mellettem. Elfordította a fejét és nézte a földet.

- Minden rendben?

- Persze. Igen. Csak ez most egy kicsit sok volt.

- Persze. Bocsi. Nem kellett volna egyszerre ezt az egészet a nyakadba zúdítanom. - Szegénynek esélyt sem adtam arra, hogy megeméssze amit mondtam.

- Semmi baj. Csak beszéljünk egy kicsit másról.

- Oké.

- Mondjuk, hogy mit fogsz mondani Lucasnak. Mert tudod, hogy meg fogja kérdezni, hogy miért csináltad ezt.

- Oh, tudom. És őszintén fogalmam sincs, mit fogok mondani neki.

- Mondjuk az igazat?

- Azt, hogy azért akadtál ki, amikor megjelent Alex, mert rajta gyakoroltad a flörtölést a tervünkhöz, hogy megváltoztassuk, de igazából nem tetszik neked. Inkább kihagyom. – Elmosolyodott a sztorin. Hát nem éppen mindennapi.

- Tudod a legjobb hazugság az, amiben van egy kis igazság. Mondjuk, mondd azt neki, hogy ismerem Alexet, de nem akarok beszélni róla és, hogy te tudod miért csak megígérted nekem, hogy nem mondod el senkinek.

- Ez... Ez fantasztikus! Mikor lettél ilyen jó a hazudásban?

- Gyakorlat teszi a mestert.

- Hol kellett annyit hazudnod, hogy ilyen gyorsan menjen?

- Öhm... Én...

- Chloé! – Lucas jött ki az ajtón.

- Hát itt vagy!- Alex meg utána. Szuper! Csak ez kellett. Na, most megnézzük, hogy Chloénak sikerül-e fenntartania a szerepét.

- Jól vagy? Minden rendben? - Alex odament hozzá és megölelte. Láttam Lucason, hogy nem tetszik neki. Én sem tudtam, hogy ennyire jóba vannak.

- Jól vagyok. Nincs semmi bajom.

- Nem tudtuk mi történt. Az egyik pillanatban még ott voltál aztán meg Nath megragadott és elvitt. - Amikor Lucas kimondta a nevemet rám nézett és láttam a szemében, hogy nem tetszett neki és, hogy ezt még meg kell magyaráznom.

- Gyere menjünk be! Hideg van idekint!- Alex bekísérte Chloét mi pedig ott maradtunk Lucassal a verandán ketten.

- Mi volt ez ember?! Úgy volt, hogy segítesz!

- Azt csináltam! Segítettem, hogy Chloé ne ájuljon el előttetek. Amit mellesleg ti észre se vettetek. Túlságosan el voltatok foglalva azzal, hogy versengjetek. Legközelebb vegyétek észre azt, akiért folyik a verseny. Szegény Chloé nem tudta mit csináljon. Nem tudom, hogy oda merjem-e engedni mellétek még egyszer.

- Várjunk! Te Chloét félted?

- Persze.

- Úristen! Neked tetszik Chloé!

- Mivan?! Dehogy is! Miről beszélsz?

- Őt félted! Az elejétől kezdve féltetted. Nem hiszem el. Akkor miért segítettél nekem? Úgy gondoltad hogyha én összetöröm a szívét majd te ott leszel és megvigasztalod? Ennyire biztos vagy abban, hogy én nem tudok hosszabb ideig mellette maradni? Az egész csak egy terv része volt, hogy hogyan szerezd meg?

- NEM! Azt hittem ő meg tud változtatni téged!

- Tessék?

- Ó, te jó ég! Oké most már mindegy. Ennek úgyis annyi. Azt hittem Chloé meg tudja változtatni az életmódodat. Én sose szerettem, ahogy játszol a lányokkal, de nem szóltam semmit, mert tudtam, hogy értelmetlen lenne, hiszen rám nem fogsz hallgatni. Azt viszont tudtam, hogy valaki majd egyszer jönni fog, akire fogsz. Szóval vártam. És ezért örültem, meg amikor megjött Chloé. Az első pillanattól láttam, hogy ő más. Az elején nem tudtam, hogy ő lesz-e az, de amikor először rázott le tudtam, hogy őt nem tudod olyan egyszerűen megkapni. Ezért gondoltam, hogy ő segíthet.

- Ő tud erről? – Eléggé idegesnek tűnt, de úgy voltam vele, hogy innen már mindegy, elmondom az egészet.

- Igen. Amikor már többször lerázott és Camit is leleplezte gondoltam beszélek vele. Akkor küldted neki a levelet és a videókat.

- Nem érdekelte ugye? Nem számított neki, hogy bocsánatot kértem mindenkitől.

- Nem. Nem akart neked esélyt adni. Erre számítottam szóval ott maradtam, amíg el nem olvassa a levelet, hogy meggyőzzem. Először nem akart csinálni semmit, mert úgy gondolta, hogy nem éri meg. Egy idő után viszont beleegyezett.

- Mibe is pontosan?

- Abba, hogy segít megváltoztatni téged.

- És mégis hogyan gondoltad te ezt?

- Úgy, hogy elhiteti veled, hogy tetszel, neki te pedig a kedvéért megváltozol és rájössz, hogy a lányok nem játékok. – Ültem a hintaágyon ő pedig állt előttem és éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége.

- És ő ebbe beleegyezett?

- Igen.

- A ma este is csak erről szólt?

- Igen.

- Nem is tetszem neki?

- Nem. – Pár másodpercig nem szólt semmit majd idegesen megindult az éjszakába.

- Lucas!

- Nem akarok beszélni veled!

- Legalább hadd vigyelek haza.

- Nem akarok a közeledben lenni. – Ez volt az utolsó mondata mielőtt eltűnt a sötétben.

Én pedig ottmaradtam a hintaágyon és nem tudtam mit csináljak vagy, hogy mit fogok mondani Chloénak.