Szív nélkül születtem [Átírás Alatt]

#19 Chloé

-Ez se jó!-Zoé már vagy a huszadik ruhát próbálta fel de egyik se tetszett neki. Azt mondta egyik se olyan mint amilyet elképzelt. Ez még a kisebb probléma a baj az volt, hogy nekem ötletem se volt, hogy mit akarok. Eddig már vagy 5 boltban voltunk és mindenhol felpróbáltam valamit de egyik se volt az igazi.

-És mégis milyet képzeltél el?

-Nem tudom igazából. Csak tudom, hogy nem ilyet. Neked van ötleted? 

-Nincs. Még mindig nem tudom mit akarok. Azt se tudom mit kell felvenni egy ilyen buliba.

-Olyat ami kiemeli az alakodat de nem teljesen testhez simuló. Ja és van egy kis dekoltázsa de nem túl kihívó. Rövid de nem túlságosan.

-Szóval mindenben meg kell találni a pont jót?

-Igazából igen.-Eközben már egy másik boltba sétáltunk be.-Hol találok én ilyen ruhát. Szerintem ilyen nincs is. Tudod mit inkább keresek egyet otthon.

-Chlo várj! Nézd!-Zoé odamutatott egy ruhára az üzlet túloldalán.

-Nem is rossz.

-Menj próbáld fel!

Bementem egy próbafülkébe és felvettem a ruhát. 

-Wow!-Zoé ennyit mondott miután begombolta a gombot és meg tudtuk nézni a ruhát.-Ez gyönyörű!

-Ugye!- Egy fekete kis ruha volt tüllszoknyával ami a combom közepéig ért és a derekamnál meg volt szorítva. A tetején szintén tüll volt ami a felső részét és a nyakam körül lévő szalagot kötötte össze. Egyszerű volt de fantasztikus!

-Ezt meg kell venned! Muszáj!

-Azt terveztem. Amíg leveszem menj és nézd meg találsz-e valamit magadnak!

-Okés.-Bementem a fülkébe és kezdtem volna levenni a ruhát de akkor jöttem rá, hogy nem tudom kigombolni. Próbálkoztam de nem sikerült. Megpróbáltam felhívni Zoét de nem vette fel. Kimentem hátha megtalálom de akkora volt az üzlet, hogy sehol se láttam. Hát ez szuper! Most várhatom meg amíg visszaér.

-Segíthetek?-Egy ismeretlen hangot hallottam a bal oldalamról. Egy körülbelül velem egykorú szőke hajú fiú volt. 

-Oh, csak a barátnőmet kerestem. Nem tudom kigombolni a ruhát.-Nevettem egy kicsit mert meg kell mondjam elég kínos szituáció volt. 

-Hát a barátnődet nem ismerem így nehéz lenne segíteni a keresésben. De neked segíthetek.-Rám mosolygott.

-Azt megköszönném.-Mögém jött én pedig összefogtam a hajam a kezemmel, hogy lássa a gombot. Pár másodperc után sikerült is.-Köszi!-Megfordultam és akkor tűnt fel, hogy milyen magas.  A mellkasáig értem. Nevetve hátrébb léptem egy kicsit, hogy lássam az arcát.

-Hogy hívnak?

-Chloé. 

-Nagyon szép név.-Nagyon mosolygott de nem értettem miért. Úristen! Várjunk! Nath pont ezt mondta. Ha tetszik valaki akkor mosolyogsz. Megvan! Gyakorolunk. Csináljak úgy mintha bejönne. Oké. Szóval. Kezdjük!

-Köszönöm.-Elkezdtem egyik lábamról a másikra billegni mosolyogtam és egy nagyon picit közelebb mentem hozzá.-Téged hogy hívnak?

-Alex. És ha van kedved egyszer megihatnánk egy kávét. Valami nyugisabb helyen. És ahol mindkettőnkön van cipő.-Ekkor vettem észre, hogy egész eddig mezítláb álltam.

-Basszus! Hát jó...-Idegesen felnevettem és elkezdtem piszkálni a hajam. Szerintem bejött.-Ennél jobban úgyse tudnám leégetni magam.-Végig mosolyogtam és rájöttem, hogy nem is olyan nehéz. Menni fog ez a buli.

-Nem égetted le magad. 

-Köszi, hogy ezt mondod de szokásom hülyeségeket csinálni szóval nem lenne meglepő tőlem. És ha ezek után még áll a meghívás elmehetünk egyszer kávézni.

-Persze, hogy áll még a meghívás. Majd megkereslek facebookon. Mi a teljes neved?

-Chloé Dubois.  

-Szuper. Majd bejelöllek.

-Oké.

-Chloé! Mi tart eddig? Oh, hello! Lemaradtam valamiről?-Zoé jött mellém kicsit nagyobb hangerővel mint kellett volna.

-Zoé! Bocsánat. Ő is Alex. Segített nekem mert nem tudtam kigombolni a ruhát.

-Szia!-Alex illedelmesen köszönt Zoénak aki úgy tűnt egy kicsit lefagyott.

-Alex!-Egy fiúhang szakította félbe a jelenetet. Többen álltak egymás mellett és néztek ránk. Vagyis inkább Alexre. Gondolom velük jött.

-Látom neked is menned kell.-Kissé kínosan éreztem magam, hogy ott állok mezítláb és egy csapat fiú bámul. De még mindig mosolyogtam.

-Igen. Akkor majd beszélünk. Szia!

-Szia!-Amint elfordult én is elindultam volna a fülkékhez de aztán emlékeztem még valamire. Visszanéztem a vállam fölött hátha néz és nem tévedtem. Ő is hátra nézett. Finoman mosolyogtam egyet aztán továbbmentem a próbafülkék irányába Zoéval a nyomomban aki semmit nem értett ebből.

-Mi a franc volt ez? Ki ez? Mi történt: És miért nézett ki úgy mintha tetszene neked?

-Mert...Várjunk csak,? Mennyit láttál?

-Az egészet. Amint elmentem eszembe jutott, hogy nem tudod levenni a ruhát de mire visszaértem már beszélgettél vele. De még egyszer. Mi a franc volt ez??

-Na jó. Nem most akartam elmondani de ha már itt vagyunk akkor legyen. 

És elmeséltem neki az egész tervet.