The Black Wolf (Vkook)

37

Jungkook szemszög

Másnap reggel arra keltem hogy két apró kéz az arcomat csipkedi. Kinyitva szemeimet álmosan pislogva realizáltam hogy Minji az aki felébresztett. 

-Papa...-mondta halkan.

-Hm?-dörzsöltem meg szemeim.

-Éhes vagyok.-motyogta.

-Rendben kicsim. Apa mindjárt csinál neked valamit.- ásítottam.- Tesód?-néztem oldalra. Minho aranyosan Taehyung oldalához bújva aludta az igazak álmát. 

-Alszik.- mondta Minji. 

-Ühüm.-bólintottam mosolyogva.- Gyere, ne keltsük fel őket.- suttogtam és karjaimban vele, kiszálltam az ágyból és lementem a konyhába, ahol aztán felültettem a pultra.- Mit kérsz hercegnő?- kérdeztem.

-Mmm... pancsintát.- mondta vigyorogva. Annyira aranyos mert még csak 4 foga van. 2 fent és 2 lent középen. 

-Valami egyszerűbb?- néztem rá könyörögve. 

-De apu mindig azt csinál reggelire.- mondta szomorúan. 

-Hah... rendben kincsem megpróbálkozok vele.- sóhajtottam mire boldogan tapsolni kezdett. - Nincs itt valahol egy szakácskönyv?-kezdtem el kutakodni mire az egyik szekrényben találtam egyet. -Nah nézzük. Palacsinta.- lapoztam bele.- Aha! -találtam meg a receptet.- Oké hercegnő készülj.- kuncogtam ezzel Minji arcára is mosolyt csalva.

-Csinálunk apáéknak is?-kérdezte.

-Persze. -bólogattam és elővettem a hozzá valókat majd elkezdtem össze keverni őket. 

-Olyan lesz mint amilyet apa szokott csinálni?-kérdezte Minji figyelve ahogy keverem a palacsinta tésztát. 

-Nem tudom szívem. Miért apa milyet szokott?-kérdeztem rá pillantva.

-Finomat.- mosolygott. 

-Hát babám.- nevettem.- Ezzel nem mondtál sokat. Reméljük ez is finom lesz rendben?- kacsintottam rá min ő csak nevetett. Végül elkezdtem sütni őket. Hát, mit ne mondjak ötödik próbálkozásra sikerült csinálnom egy jót. Az össze előtte lévő elszakadt, tönkre ment, odaégett. Minji persze jól szórakozott rajtam. 

-Mi ez a nagy kacarászás?-jelent meg Jimin. -Szia Minji.- ment oda kislányomhoz és adott arcára egy puszit.

-Jimin!-nevetett Minji.- Apával kaját csinálunk apuéknak.- mondta. 

-Igen? Az tök jó.- mosolygott Jimin. -és ezek?-mutatott a selejtes palacsintának nem nevezhető cuccokra amiket egy tányérra raktam. 

-Apa elrontotta.- nevetett Minji.

-Könnyű ülni és csak nevetni.- mondtam durcásan megjátszva magam amin Minji megint csak kacagott.

-Segítsek? - jött oda Jimin.

-Nem kell köszi. Igazából már bele jöttem. -rántottam vállat.- Csak valaki folyton azt várja hogy rontsam el, hogy aztán kiröhöghessen.- céloztam Minjire mire a kis hercegnő megint felkacagott.

-Igen?-nézett Minjire Jimin.- Hát kinevetjük apát?-kuncogott ő is.

-Igenh.- nevetett Minji. 

-Nah de kész van ám a palacsinta.- mondtam.- Mit tegyünk bele?

-Nutellát.- mondta kislányom én pedig már el is kezdtem tölteni a palacsintákat Jimin segítségével. Miután végeztünk mind a hárman leültünk az ebédlőbe és neki álltunk megenni a mi részünket.