The Black Wolf (Vkook)

39

Taehyung szemszög

-Remek. A seb gyönyörűen begyógyult és a kisemberrel is minden rendben.- mondta az orvos miután elvégzett egy csomó vizsgálatot.

-Hála az égnek.- simogatta mosolyogva a hasamat Jungkook.

-Akkor most már nyugodtan mászkálhatok és felvehetem a gyerekeimet az ölembe ügye?-kérdeztem.

-Igen, most már minden mehet úgy ahogy régen.-bólintott a doki.

-Köszönjük.-hajolt meg Jungkook majd már mentünk is ki.

-Jimin?- lepődtem meg mikor megláttam legjobb barátomat a váróban Yoongival együtt.

-Oh ti is ma voltatok vizsgálaton?- mosolygott az omega és amíg én leültem mellé beszélgetni addig a két alfa félre vonult és ők is beszéltek valamiről.

-Igen. Minden rendben van.-mosolyogtam.

-Nekünk most lesz az 1 hónapos vizsgálat. Yoongi már nagyon izgatott.-kuncogott.

-Képzelem. Jungkook is az.-sóhajtottam mosolyogva.

-Már nagyon várom hogy megszülessen és a karjaimban tarthassam.-mondta Jimin ábrándozva.

-Az biztos hogy nincs ahhoz fogható érzés mikor először adják a kezedbe.- emlékeztem vissza az ikrek születésére.

-Jöhet a következő!-szólt ki az orvos. Yoongi már jött is és a kezét nyújtva segítette fel Jimint mintha már olyan nagy hasa lenne hogy nehéz neki felülni. Tényleg nagyon izgatott lehet és nagyon oda is figyel Jiminre.

-Hát akkor sziasztok.-álltam fel.

-Sziasztok majd találkozunk.-intett Jimin majd bementek az ajtón. Jungkook hátulról a derekamra simítva bújt hozzám mire én csak a hátra hajtottam a fejemet a vállára.

-Menjünk haza.- csókolt a nyakamba.

-Rendben.-bólintottam. Mikor haza értünk hatalmas csend fogadott minket a házban.

-Lehet alszanak?-elmélkedett Jungkook.

-Jah de akkor hol van Jiyong? Meg amúgy is, az ikrek ilyenkor nem alszanak ezt te is tudod.- mondtam.

-Gyors felmegyek megnézem a szobájukban.- szaladt fel Kook ám alig telt el egy perc már jött is vissza.- Nincsenek fent.- túrt idegesen a hajába én pedig kétségbeesetten néztem össze vissza. 

-Az udvar!-jutott eszembe és egyből a hátsó kijárat felé mentem nyomomban párommal. Már az üvegen keresztül láttuk ahogy Jiyong a kicsikkel játszik valószínűleg fogócskát így egyből meg is nyugodtunk és mosolyogva léptünk ki. 

-Áhh apa!-rohant egyből visítva Jungkookhoz Minji és elbújt apja lába mögé. Minho pedig továbbra is kacagva menekült Jiyong elöl. 

-Gyere hercegnő.- emelte fel Kook Minjit.- Majd apuék megvédenek.- adott egy puszit az arcára. 

-Apu már jól van?- kérdezte aranyosan.

-Igen babám.- adtam én is egy puszit az arcára.- Most már megint tudunk játszani.

-És sütünk pancsintát?-kérdezte boldogan.

-Igen.- nevettem.

-Hé. Talán az én palacsintám nem elég jó ?- háborodott fel Jungkook mire Minji csak kuncogva nyújtotta ki a nyelvét rá. 

-Hé ez nem ér!-pillantott nevetve Minjire Jiyong.- Így sem úszód meg ügye tudod? Apáék nem védhetnek meg. 

-Áhh!-bújt bele egyből apja mellkasába a kislány.