Véletlen találkozás

1

Reggel az ébresztő óra zavarta meg a pihenésem.
Egyedüli öröm az  hogy ma nincs suli ugyanis hétvége van. Nagy nehezen ki keltem az ágyból és a fürdő fele vettem az irányt. Letusoltam, és felvettem egy bő pulóvert és egy melegítő nadrágot. Lefelé menet  a lépcsőn meg csörrent  a telefonom, a képernyőre Katie neve volt kiírva azonnal fel is vettem.

-Szia Katie! Köszöntem neki.

-Szia Emily, ma a bátyám Adam házibulit rendez, el kél a segítség illetve rád fér egy kis ki kapcsolódás nincs kedved át jönni este?

- Hát nem is tudom Katie, tudod hogy nem szeretek bulizni az nem az én műfajom, de szívesen segítek az előkészületekben!

- köszönöm Emily, akkor este találkozunk és ezzel bontottuk a hívást!-mondtam a legjobb barátnőm a telefonban.

A konyha fele vettem az irányt és csináltam magamnak egy finom csirkés szendvicset és neki láttam a takarításnak. Mivel a szüleim elutaztak ezért telefonon tartjuk a kapcsolatot, két hétig lesznek Mexikóban, így teljes egészében enyém a ház.
Hamar eljött a buli ideje,takarítás után le fürödtem. Szobámba menet fel hívtam anyát hogy ma Katinél alszom! Őrült neki hogy ki mozdulok valahová és nem csak otthon gubbasztok és olvasok. A bulira egy kényelmes de mégis feszes fehér  farmert vettem fel és egy fekete pántos pólót, ráadásként a Katitől kapott nyakláncomat vettem fel, és elegáns konyba fogtam a  szökés-barna hajamat.
El is indultam Katiékhez, elég közel laknak hozzánk, csak két utca választ el minket.A szüleink nagyon jó barátok, szinte gyerekkorúk  óta ismerik egymást és együtt nőttek fel San Franciscóban.Öt perc alatt oda is  értem. Még senki nem volt ott hiszen én korábban jöttem ,mivel segítek Adaméknek az előkészületekben. Befelé menet találkoztam Kativel aki éppen öltözött.

-Szia Katie-köszöntem neki.

-Szia Emily, menj csak a konyhába megyek mindjárt én is.

Elkezdtem a konyhapulton elő készülni a vacsorának, közben megjött Katie aki az alkohol tartalmú üvegeket vitte ki a teraszra.
Hamar végeztünk hárman és már csak azt vártuk mikor jönnek meg a meghívottak. Adam elég népszerű a suliba, gondolom így minden cica baba és menő csávó itt lesz.
Éppen mentem be a házba mikor valaki nekem jött és rám borította az italát, felnéztem és idegen fiúval  találtam magam szembe.
-Hé nem tudsz a szemed elé nézni!-mondtam neki.

-Brobáltam figyelni, de teljesen el varázsolt az a formás kis segged.

Azt hittem mentem el ájulok, el kezdett az arcom paradicsom vörösé válni. Amit A fiú egyből kiszúrt hiszen jót mosolygott rajtam és ezzel meg villantva ezer város mosolyát.
- Ez nem vicces, most szedhetem ki a ruhámból amit rám borítottál, most kérj bocsánatot!-mondtam neki hisztérikusan.

- Álmodba hercegnő!-mondta az ismeretlen fiú
-Hogy hívnak?-kérdeztem tőle, már ha nem kérsz bocsánatot legalább a nevedet mond meg!

- A nevem Noah, szépség.-mondta a fiú, és neki ment a vállamnak.
Azt hittem idegességemben fel robbanok!

Nem hagytam annyiban el kezdtem meg keresni, rá találtam amint egy szőke cica baba szájába kutatott.
Amint észre vett engem rám mosolygott majd el küldte a lányt, és el kezdett felém sétálni.

-Csak nem féltékeny vagy hercegnő?-kérdezte.

- Nem vagyok hercegnő, a nevem Emily és nem vagyok féltékeny!-közöltem vele felegmán.

-Rendben hercegnő, de akkor mit szeretnél csak nem azt akarod hogy betapasszam azt a csinos kis szádat.-mondta Noah.

Teljesen lefagytam a kijelentés hallatán.
-Ő...ő.-csak ennyit tudtam kipréselni magamból.

- Mivan hercegnő elvitte a cica a nyelved?-kérdezte Noah.

- Nem seggfej, és a nevem még mindig Emily.-mondtam neki.