❝a lány szerelme, a fiú kitartása.
a lány mentsvára, a fiú fénysugara.
az ő Malfoy-a, az ő Granger-e.
ameddig az univerzum össze nem omlik. ❝
Az élet, amiről nem is gondolta, hogy valaha az övé lehet.
A család, aminek védelmére felesküdött.
Amedd...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
D R A C O
_________________
2010 NOVEMBERE
Az ébresztő hangja annyira kínzóan hatott, hogy a szemeim szinte kipattantak és nagyot kellett sóhajtanom, hogy ne az órán vezessem le a dühömet amit a korai időpont okozott. Morogva kinyitottam félig a szemem, a plafonra nézve, de gyorsan be is csuktam. Nem voltam felkészülve a nap sugaraira amik bevilágítottak a hanyagul behúzott függöny szegélye mellől.
Odanyúltam a pálcámhoz, hogy az ébresztőóra (Hermione mugli bővítménye a hálószobánkba) végre elhallgasson. Malazárra, hogy lehet máris reggel? Úgy éreztem magam, mint aki egyáltalán nem is aludt az éjjel.
Általában persze a biológiai órám (vagy a feleségem) hamarabb felkelt, mint az ébresztő, így egyáltalán nem voltam hozzászokva az erőszakos keltéshez. Újabb nyom, hogy mennyire ki voltam fáradva az előző napok miatt.
Reflexszerűen kinyújtóztattam az egyik karomat, kicsit ügyetlenül és darabosan, hogy tapogatózva megtaláljam Hermione testét, arra vágyva, hogy elkapja a kezem, és a kedve szerint vagy megszorítsa majd megsimogassa a hajam, kedvesen, hogy ébredezzek, mint egy gyerek. Vagy ha éppen kötekedős kedvében van, ellökje a kezem és megrázzon, hogy igyekezzek, mert nincs időnk ölelkezésre, mind el fogunk késni.
Természetesen , mindig rá tudtam venni egy kis reggeli ölelkezésre.
Előbb leértek az ujjaim a sima, gyűrődéstől mentes párnára, minthogy észbe kaphattam volna, hogy Hermione-t nem fogom ott találni. A kellemetlen és ismeretlen üresség érzése hamar emlékeztetett, hogy Hermione két nappal azelőtt Törökországba utazott egy varázslókonferenciára, és igazából ez az oka a fáradtságomnak és a durva ébresztésnek is.
Ez a szerencsétlen persze arra is késztetett, hogy kijöjjek a félálombeli állapotomból.
Viszont, ahogyan finoman megmozdultam volna és Hermione felét valóban üresen találtam volna... Éreztem, hogy a másik oldalon fekvő karomat valami akadályozta. Mégpedig egy meleg, vékonyka test.
A könyökömre támaszkodva feljebb emelkedtem és vissza próbáltam gondolni, hogy mi történhetett. A fátyolos emlék arról, hogy Scorpius bejött hozzám az éjszaka közepén, egy hitetlen mosolyra húzta a szám.
A franciaágy még kettőnknek is bőven nagy volt, Hermione oldala üresen állt, Scorpius mégis úgy döntött, hogy a másik oldalon lévő vékonyka helyet választja, hogy minél közelebb tudjon hozzám bújni.
Kicsi szőke feje és az egyik karja félig le is lógott a matracról, a takaró nagy részét pedig teljesen lehúzta rólam.
