❝a lány szerelme, a fiú kitartása.
a lány mentsvára, a fiú fénysugara.
az ő Malfoy-a, az ő Granger-e.
ameddig az univerzum össze nem omlik. ❝
Az élet, amiről nem is gondolta, hogy valaha az övé lehet.
A család, aminek védelmére felesküdött.
Amedd...
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
H E R M I O N E
____________________
Az izgalom és a félelem furcsa keveréke örvénylett bennem. A fél délutánt mozdulatlanul töltöttem a kanapén, kissé remegve. És a fénykép montázst bámultam a falon.
Miután eljöttem a Mungóból, céltalanul járkáltam a mugli Londonban. Mígnem elmentem egy drogéria mellett. Szinte kinyomta a szemem. Ahogyan a terhességi teszt reklám is, ami a kirakat ablakára volt ragasztva. A fogamat szívva mentem be, miközben egyfolytában rángott egy testrészem, nem tudtam mozdulatlan maradni. Egy ideig állhattam a tesztek előtt, bámulva a különféle márkákat, mintha a helyzet alapból, nem hozná rám a frászt. Amikor éreztem, hogy kezdenek bámulni, lekaptam pontosan három, különböző márkájú terhességi tesztet a polcról és a pénztárhoz siettem.
Remegő tagokkal értem haza, a zacskót, benne a tesztekkel pedig ledobtam a kávézóasztalra, hogy kiszúrja a szemem.
Nem tudtam megfogalmazni, hogy mit érzek. Féltem, az egészen biztos. De biztosan nem az kavargott bennem, mint amire számítottam, mondjuk pár napja. Rettegtem, az igaz. De nem kívántam azt, hogy bár ne lenne igaz.
A nap már kezdett lenyugodni, amikor nyílt mögöttem a bejárati ajtó. Draco hazaért.
- Szia, kicsim! - köszönt nekem meglepetten, és áthajolt a kanapé háta fölött, hogy puszit tudjon adni nekem. - Jól vagy? Azt hittem, hogy későig dolgozol.
Azért kérdezhette, hogy jól vagyok-e, mert az arcom színe percenként váltakozott a holtsápadt tengeribeteg-zöld és a padlizsán-lila között.
- Igen... nem, csak... A Mungóban is hánytam, szóval... hamarabb hazajöttem - próbáltam magyarázni, anélkül, hogy elakadtak volna a szavak a hangszálaimban.
- Biztos a kínai kaja, amit a múltkor... - Draco megkerülte a kanapét, hogy le tudjon ülni mellém. Ekkor akadhatott meg a szeme a zacskón, ami az asztalról nyomta ki a szemét. Nem kellett sokáig néznie, hogy elolvassa a szavakat a legfelső dobozon.
Lefagyott a mozdulata közben, amikor a szeme végigsiklott a szavakon. Mintha az ereje elhagyta volna, úgy pottyant le mellém, a tenyerét a lábamra simítva.
- Talán most nem is a kínai a ludas - motyogtam, megállás nélkül a reakcióit figyelve. De nem tudtam kiolvasni semmit az arcából. Csak... lefagyott, mintha sokk érte volna. Egyrészről, ez igaz is volt. - Emlékszel, amikor arról beszéltünk, hogy Blaise milyen férj, amiért figyel a felesége menstruációjára, és azt tanácsoltam, hogy te is kövesd a példáját?
