Kapj el!-A szurkoló story

8.RÉSZ- Se veled,se nélküled

Az egész este során folyamatosan forgolódtam. Csodálatos volt az előző nap, és az anyától kapott levelem minden sorát örömmel olvastam. A nyaklánc pedig csak a nap megkoronázása volt,de többször eszembe jutott,hogy nem biztos,hogy jó ötlet volt elmondani Nicknek az érzéseimet. Jó persze így fair vele szembe,de félek,hogy ez a barátságunk,vagy a közös munka rovására fog menni. Ezen gondolkodtam az este során mind a hatszor amikor felébredtem alvás közben.

-Cookie! Kelj fel!-kiabált a lépcső aljáról Nick

-Mi? Mi? Mennyi az idő?-pattant ki a szemem

-Negyed hét. A többiek elindultak már fel,csak te maradtál itt.

-Jézus! -döbbentem le- Pár perc és készen vagyok. -hadartam

-Oké!-hagyta rám

-Megvársz?-léptem a korlát mellé

-Ha sietsz!-bólintott és kiment az ajtón

Nem tudtam hova tenni a helyzetet. Sosem alszom el. Mindig mindenhol pontosan ott vagyok,de ez valahogy ma nem indult egy ilyen esetnek.

Körülbelül öt perc alatt elkészültem és miközben összefogtam a hajam siettem kifelé Nick után.

-Gyere!-fordított hátat nekem

-Nem érünk rá játszani. Már csak fél óránk van felérni.-indultam el

-Ne hisztizz már!-fordított vissza és egy egyszerű módszerrel a hátára vett és hatalmas,gyors létekkel elindult felfelé

Úgy kapaszkodtam mintha az életem múlna rajta,de tényleg szélsebesen fent voltunk a dombtetőn. Még teljesen időben voltunk,vagyis ahhoz képest,hogy fél hét után indultunk el és 6:48-kor már meg is érkeztünk.

-Éppen időben!-cukkolt Csokifiú

-Itt vagyunk az a lényeg. Kezdhetjük!-álltam be a többiek közé

-Köszönöm az engedély! Szóval Srácok! Tegnap szépen haladtunk és jól sikerült fejlődnünk. Most a reggel során a fele edzésen erősítünk a felén pedig segítek a szaltót begyakorolni a lányoknak. Délután nem tudok edzést tartani egy találkozó miatt,de legyetek szívesek egy párszor elpróbálni. Nem gond,ha nem jöttök fel ide,tőlem a ház mögötti üres téren is csinálhatjátok,csak valami történjen délután is.-magyarázta Csokifiú- Mindenkinek,minden világos? Kezdhetjük?

-Esetleg a tornacsarnokban nem próbálhatnánk?-nézett fel Katie

Furcsa volt,hogy önként szólt Derekhez. Amióta a kis románcuk megcsömörlött csak akkor váltanak pár szót,ha nagyon muszáj. Főleg ez Katiere igaz,de Csokifiút sem kell félteni ebben a témában.  Inkább kerülik egymást,de szerintem ez hosszútávon nem lesz célravezető.

-Hát nem is tudom...-hezitált Derek

-Lehet biztonságosabb lenne.-magyarázott Rose

-És hasznosabb is!-tette hozzá Oliver

-Meg lehet,de tényleg csak egy kicsi esélyt látok rá...DE MENŐBB IS!-nevette el magát Carter

-Légyszíves!-visítozott Amy

-Jó,megpróbálom elkérni a termet. Ti pedig addig,....

-MELEGÍTSETEK BE!-mondtuk egyszerre

Nem is válaszolt Csokifiú,csak nevetve megrázta a fejét és elindult lefelé a lejtőn,mi pedig kisebb csoportokba verődve hajtottuk végre a szokásos feladatainkat. Épp Destinyvel egyeztettünk az esti vacsora összetevőiről amikor Lucas odalépett mellém.