7.RÉSZ-Csodálatos családok

345 11 0
                                    

Az előző estéhez képet totál máshol keltem reggel. A sátor legszélén ébredtem,ahol csak éppen nem kapta be a hajamat a cipzár. Valahogy tudtom nélkül helyet cseréltünk Nickkel. Nem igazán tudtam hova tenni a helyzetet reggel,ezért megbökdöstem.

-Hagyj már Adam!

-Másik oldal!-dörzsöltem a szemeimet nevetve

-Oh Cookie! Jó reggelt!-nézett felém

-Áruld már el,hogy ezt mégis,hogyan műveltük le?

-Lepedőakrobaták vagyunk?!-tárta szét a kezét

-Külön, külön biztos,de mégis mi történt?-ráncoltam össze a szemöldököm

-Hát, akkor másik mesét mondok. Egyszer volt,hol nem volt egy Adam nevű fiú,aki iszonyatosan hangosan horkolt.

-Héj, hallom ám!-támaszkodott fel a fiú

-Szóval igen,és muszáj voltam elnémítani valahogy mielőtt mindenkit felkelt. A pólómat a szájára tettem és így csendben maradt. Ennyi a mese! Itt a vége, fuss el véle.-ült fel Nick

-Rövid mese volt!-bólintottam rá és végigmértem a felsőtestét a szememmel

-De nem eléggé!-mormogott Rose a sátor ellentétes feléből

-Bocsi, Nagylány!-szívta a vérét Nick

-Most,hogy ekkora az összeborulás lemegyek fogat mosni.-támaszkodott fel Adam

-Jajj nagymamád büszke lesz rád.-nevetett Nick

-Beletrafáltál! Hihetetlen különleges nő volt. Fogorvos volt az öreglány. Minden reggel azt mondta,hogy; Fiacskám! Nincs rosszabb dolog, mint büdös szájjal csókolózni. Úgyhogy,ha megengeditek lemennék!-sietett el

-Várj meg!-mászott utána Rose,aki egyesével lépett át mindenkin

Ian,és Destiny egy pillanatig sem ébredt fel,sőt ami meglepőbb, hogy Ian nem horkolt az este során pedig ő is hatalmas bajnok benne. Úgy feküdtek a sátor közepén ,ahogy este utoljára láttuk őket.

-Szerinted?-bökött feléjük Nick

-Menj,nézd meg Dereket, addig én felkeltem őket

Pár percig némán néztem őket,aztán próbáltam szólongatni mindkettőjüket,de valahogy meg sem akartak moccanni a másik szorításából.

-Dessi!-szólaltam meg hangosabban

-Hm?-riadt fel

-Kelljetek fel lassan! Idő van!

-Öhm...Jó!-csukta vissza a szemét

Ügyet sem vetettem rá. Kimásztam Nick után és csendesen mellé lopóztam. Ekkor tűnt csak fel,hogy ő már erősen szuggerálja az éppen felfelé sétáló Dereket. Meglehetősen éber volt. A kezében egy lila polifoam szivacsot hozott és teljesen átszellemülten lépdelt felfelé. 

-Mit akar csinálni?-hunyorgott Nick

-Nem tudom,Nick. Nem hiszem, hogy szektát indít vagy valami hasonló...-hadartam

-Pedig az oltári nagy királyság lenne!-kuncogott az orra alatt

-Pszt! Nézd!-fordítottam oda a fejét ahol Csokifiú épp jógázni kezdett

IGEN! JÓGÁZNI!  Nem hittem a szememnek. Ez a hatalmas, izmos férfi minden reggelét jógázással kezdené ?  Próbáltam hitetlenkedni ,de ott volt a szemem előtt. Bedugta a fülébe a fülhallgatóját, teljesen átment zen hangulatba és magában elmerülve váltogatta az elemeket.

Kapj el!-A szurkoló storyWhere stories live. Discover now