Kapj el!-A szurkoló story

13.RÉSZ- Eső után szivárvány

Iszonyatosan hamar kidobott az ágy reggel. Se nap,se zsibongás nem fogadott amikor kinyitottam a szemem. Lehet,egy a korai ébredés a tegnap esti dolgoknak köszönhető,de nem akartam foglalkozni semmivel ami az előzős nap történt. Próbáltam lezártként kezelni. Ezért adódott az az ötlet,hogy most először igényt tartotok Csokifiú joga órájára. Gyorsan összeszedtem magam,megfogtam egy üveg vizet is a domb felé siettem.

Az egész táborban csend és nyugalom honolt. Még a madarak is aludtak. Egyik lábamat a másik után téve másztam fel Derekig. A szokásos lila polifoamon végezte a gyakorlatait amikor kiszúrt a távolból.

-Te meg?-meredt rám

-Ne is kérdezd! Csak mondd mit kell csinálni egy ilyen,professzionális jóga programon!-legyintettem

Teljesen tiszteletben tartotta,hogy nem szeretnék beszélni a helyzetről. Egyszerűen egyik mozdulatot ismételtük a másik után. Igaz néha azt éreztem,hogy kitörik a gerincem és teljesen kicsavarodik a csípőm,de be kell vallanom;nagyon jól esett. Minden gondolatomat kikapcsolta és csak magamra figyeltem.

-Oh,bocsánat!-szabadkozott amikor megszólalt a telefonja

-Ugyan,vedd fel!

-Mondd Samy?-ült le a matracára-Hátulról gyere!....Nem.....Milly.....Jó,várunk!...Én is téged!-tette le a hívást

-Hogy,hogy most találkoztok?-támaszkodtam meg az egyik fán

-Bekrepált az itteni mosógépünk és hazaküldtem a ruháimat,hogy mossa ki őket. Azokat hozza vissza.

-Azt hittem valami romantikus reggeli pillanatba rontotta bele.

-Hidd el-jelent meg mögöttem Sam-,ha bármibe is beletolakodtál volna rögtön elküldött volna. Ilyeneken nem szokott totojázni,amint zavarsz elküld.

-Akkor megnyugodtam!-kuncogtam idegességemben

Eleinte kicsit kellemetlenül éreztem magam,olyan volt mintha csak gyertyatartó lennék kettőjük mellett,de szerencsére ez hamar feloldódott.  Egyáltalán nem egy enyelgős,cukiskodó párt ismertem meg a két fiúban. Könnyedén elbeszélgettünk szinte bármiről. Kezdve Sam új kedvenc borsmentás öblítőjétől,a tésztás főételeken át a vasárnapi versenyig.

-Te is jössz holnap,ugye?-meredtem Samre

-Mondta Derek,hogy szívesen láttok engem is,de nem tudom,hogy mégis,hogy lenne a jó. Nem akarok a szüleitekkel lévő élményetekbe beletolakodni.Meg van az a lány....

-Katie!-vette át a szót Csokifiú- Szóval nem szeretnénk,hogy kellemetlenül érezze magát.

-Elég nagy lány,hogy feldolgozza.-csatlakozott be a hármasunkhoz Lucas

-Ilyen korán?-meredtem rá

-Kimentem inni,és miután nem találtalak fenn gondoltam megkereslek.

-Oh! Egyébként szerintem is. Felnőtt emberek vagyunk. Biztos a helyén fogja kezelni. -helyeseltem

-Jó akkor legyen. Eljövök holnap,de most sietnem kell. Megyek dolgozni. -kapta fel a táskáját Sam

-Lekísérlek!-tekerte össze a matracokat Derek- Maradjatok fenn! Nemsokára visszajövök.-hagyott ott minket

Az árnyékban egymáson terültünk némán Lucassal. Ő fa törzsének támasztotta a derekát,míg én a lábára hajtottam a fejem.

-Este megbeszéltétek?-birizgálta a hajam

-Nem,de azt hiszem nincs is mit. Én mondtam neki,hogy menjen a nővére után.Innentől nem sok beleszólásom van a szituációba.

-Miért is ne lenne?