ÁTTÖRÖK

6.Fejezet

Nolan

Megigazítottam a fehér ingem gallerját,és megpróbáltam valami elvesilhetőre be állítani a hajam. Nem igazán szerettem, hogy olyan volt mint a liszt. Régebben ezért még sokan cikiztek is. Én voltam a lisztes hajú srárc a suliban,ők meg örömmel gúnyóltak ki másokat. De mára, én teszem ezt velük. Az persze igaz,hogy a lányokkal mindíg jóban voltam. Folyton sorba áltak,a semit mondó kis kalandokért. De a sok kreténnel,még a mai napig nem békültem ki. Ám mindenki meglepetésére,ezt a hónapot kibírtam verekedés nélkül. Kivéve,azt a szerencsétlen Christ. Az a szemét fel akart jelenteni,mert verekedés közben véletlenül hátra tőrt a csuklója. De én még időben neg fenyegettem,mielőtt meg tehette volna. Tudok róla pár mocskos titkot,így nem volt nehéz dolgom.

Az ágyamhoz léptem,és le kaptam a fekete ágyneműhuzatról a mobilom. Jött néhány lánytól pár üzenet,de tiltottam az egészet,és inkább Carter számát tárcsáztám. Nincs most kedvem hozzájuk. Elég volt őket egyszer meg fektetni,és rályöttem,hogy mind uncsi. Nyilván itt ott jó elszórakozni velük,sőt mennyei,hisz tudják a dolguk. De egynél tovább,nem éjszakázom velük. Meg amúgyis. Mindennapra van valaki más.

- Hol vagy? - szólok bele,miután fogadja a hívást.

- Lilieknel. - jött a válasz. A háttérben ricsaj,kacagás,és zene hallatszott.

- Á,szóval buliban. - álapítom meg,a hallotak alapján. - És nekem ki adja meg a tartozást? - kérdezem higgadtan.

- Ne csinald már Nolan. Tudod jól hogy szülinapom van. - mentegetőzik,mint egy kisgyerek.

- Leszarom a szülinapod. - válok ingerülté.- Még ma vissza adod. Külonben én magam veszem vissza. De annak lesz szép vége,azt elhiheted. Ha nem adod vissza,rajtad kérem majd számon. - figyelmeztetem,aztán kinyomom a hívást.

Fel kapom a komodról a kocsi kulcsom,a mobilom a zsebembe sűlyesztem,és az ajtóhoz sietek. Kinyitom,és bezárom magam után. De még előtte háromszor el fordítom a kulcsot,aztán végig megyek a folyosón,és le trappolok a lépcsőn. Velem szembe tart fel felé Melissa,a mostoha Anyám.

- Hová mész? - állítana le.

- El - felelem szükszavúan,és már nyitom is a bejárati ajtót.

- Ha bulizni mész,akkor jobb ha tudod... - a befejezést viszont már nem hallom,mert kiérek a házból,és becsapom az ajtót.

- Kössz - mondom az egyik lánynak,aki kinyitja nekem Lili házának ajtaját. Amint át lépem a küszőböt,elém tárúl egy csapat részeg,és beált tinídzser. Beljebb megyek,és kőrűl tekintek a zsemegő népség között,hátha meg látom valahol Cartert. Ám helyette csak egy mérgés Lili sétál le az emeletről,aztán látom amint kihajít egy srácot. Megrázom a fejem,és elmosolyodom,amikor kiszúr engem.

- Láttad,igaz? - Lili megáll mellettem,és meg bök a kézfejével. Bólintok.

- Megint felvittél egy srcácot a szobádba,aztán rályöttél hogy egy perverz. És mielőtt oda jutottak volna,inkáb kidobtad,ugye? - vonom fel a szemőldököm.

- Igen - keresztezi karjait mellei felett,és a szemét forgatva kopogtatja a magassarkúját a padlóhoz,mintha ezt bárki is meghallaná a hangos zene,és üvöltések közepette.

- Te sosem tanulsz. Ahogyan én sem - sóhajtok fel. - Egyépként Cartert keresem,nem láttad?

- De,a kertben van az új lánnyál - válaszolja nekem Lili,mire értetlenűl a homlokom ráncolom,de ekkor hosszú műkörmök érintenek meg.

- Nolan,már vártalak - a csaj feltűnően kezdi el simogatni a karomat,le,és fel,Lili pedig csak kínosan mosolyog.

- Száj le rólam - vetek rá egy pillantást,ám olyan mint a többi. Egy tonna festéket visel,cica szemekkel,és úgy néz ki,mint valami pióca. - Más dolgom van - félre lököm őt,és ott hagyom.

- Ott vannak - mutat feléjük Lili,miután úgy döntött,hogy segít meg keresni Cartert. Pár lépésre vannak tőlünk,és a medence mellet állnak.

- Kiaz a lány vele? - bökök feléjük,mert a a hosszú hajú lány,pont háttal ál. Lili felém fordul,és közelebb hajol hozzám.

- Az a lány ott Gianna - kezd bele. - Tudod,akit mindíg bénaságnak nevezel - bólint.

- Mivan? - a sőrt vissza köpöm a kezemben tartott mű anyag pohárba,és meghökkenve pislogok a piros bikinis lány felé. Mégis mi a szart keres itt? Az a lány,egy vitringbe való porcelánnak képzeli magát. Meg az Anyja is. De nem értem,hogy akkor mit kereshet itt.

- Az összes pasi a nyálát csorgatja rá. - elhajol,de látom az elismerő pillantását. - Viszont,szerintem jobb lenne ha haza menne,mielőtt baja esik - utal a dolgokra. Látom a csaj kerek fenenekét,majd megérzem,hogy a lenti testrészem egy pillanat alatt szét akarja feszíteni a farmerom. Baszki. Muszály innom.

- Az az ő baja. - végűl egy kortyig le nyelem az italt. Pedig nem terveztem ma inni, plusz vezetek is. De tökre leszarom. - Majd jól megdugják.

- Nolan - szól rám,de én csak meg vonom a vállam, és megindulok feléjük. - Egy szemét vagy. És azis maradzs - kiáltja utánnnam,de úgy teszek,mintha meg sem hallanám.

Mikor melléjük érek,meg ragadom Cartert a polójánal fogva,és magam felé fordítom.

- Hol van a pénzem. - vonom őt kérdőre,közben tovább szorongatom.

- Hé,mit képzelsz, mit csinálasz - csattan fel mellettem béna lányka - Azonnal ereszd el - parancsol rám. Rá pillantok,és bele nezék a zőld szemeibe. Hatalmasak,és most a dühtől csillognak. Nem bírom ki. Végig siklik rajta a tekintetem,de csak azt érem el vele,hogy a cerkám jobban a farmeromnak feszül. Úristen. A mérgesen izzó szemei, csak kiemelik az öszképet. Még sosem láttam őt ilyen hiányos öltözetben,mióta a házunkban él. És nemis gondoltam volna,hogy a fius ruhák ilyen testet takarnak. De most már azon sem csodálkozok,amit Lili mondott.

- Te ebbe inkább ne szólj bele - veszem fel a bunkó stílust,Cartert pedig a melkasánal fogva hátrébb dobok. - A mi kenyerünket eszed. - lépek felé közelebb. - A mi házunkban élsz. - sorolom fel. - Az Anyáddal nektek ezt duplán vissza kellene fizetni. - rivallok rá.

- Hé tesó - mondja Carter mögülem. - Adj nekem egy hónapot,és vissza adom neked egy centig amivel tartozok.

Felé fordulok,és röhejesen fel nevetek.

- Nem vagyok a tesód - sziszegem,mielőtt behúzok neki egy nagyot.

- Engedd! - kiáltja a lányka mellettem,és megpróbál leszedni róla,mire megelégelem.

- Meny a fenébe - a vállainál fogva elakarom őt dobni,ám ő megcsúszik,és egyenesen a medencébe zuhan. Úgy döntök tovább püfölöm Cartert,ám a kiáltásaira nem csak én,de a kertben lévők is felfigyelnek.

- Segíts - motyogja,ám elmerűl a mély vízben.- Segítség - látom hogy kétségbe esetten csapkod,és nem tudod fenn maradni. - Nem tudok.... - de mindenki csak kacag,és senkit sem érdekel. Carter a főldön fekszik,és próbál magához térni az ütéseim után. Én pedig csak állok,és próbálom fel fogni amit látok.

Legetséges hogy nem tud úszni?