Kínszenvedés volt hazahurcolni Sweet Pea valagát a motoromon, úgy, hogy ő a vállamra nehezedett. A lábtörlő alatt megtaláltam a lakáskulcsot és kinyitottam az ajtót, aztán felkapcsoltam a villanyt, ami kis fényt adott. Újra a nyakam köré fontam a karját és elkezdtem felballagni vele a lépcsőn a szobájába, ami magassarkúban nem volt egy élmény.
Benyitottam a szobája ajtaján és minél gyorsabban, teljesen kimerülve vetődtem le vele az ágyra. Zihálva, kissé ernyedten feküdtem a mellkasán és próbáltam a légzésemet normalizálni. Sweet Pea elég hangosan aludt alattam. Lassan felkeltem róla és kicsatoltam a cipőm és az ágy szélére ültem, hogy nézhessem őt.
- Ó, Pea. Mi a francért ittál annyit? - simogatom meg a fejét, aztán felsóhajtok és előveszem a mobilomat, hogy felhívjam Vic-et. Nem vette fel. - Remek. - sóhajtok fel, majd úgy döntök, lemegyek vízért és Aspirinért, mert Sweet Pea-nek szüksége lesz rá, mikor felébred.
Épphogy a konyhába léptem, hogy vizet töltsek egy üvegpohárba, hangokat hallottam. Lassan a kabátom zsebébe nyúltam, hogy elővegyem a zsebkésem.
- Alexa? - hallok meg egy vészesen ismerős hangot.
- Maidalane? - lepődök meg, mikor felismerem őt a félhomályban. - Miért vagy fent ilyen későn? - kérdezem.
- Most értem haza. De az jobb kérdés, hogy te mit csinálsz a konyhánkban. - mutat rám. Én gyorsan visszacsúsztatom a zsebkésem a helyére és az Aspirinért kezdek el kutatni.
- Sweet Pea seggrészeg, így haza kellett hoznom. Ne kérdezd. - pillantok rá vissza unottan. Maidalane csak elneveti magát halkan. - És eléggé ki van ütve, nincs túl sok szívem egy szó nélkül lelépni.
- Miért? Tetszik neked? - szökik félmosoly az ajkaira. Én a fejem rázom. Miért tér ki minden lány ismerősöm erre a kérdésre?
- Nem. Vagyis nem tudom. Jug és én frissen szakítottunk, szóval szinte biztos, hogy nem kezdek ki vele. - jelentem ki.
- Nem is tudom... Téged és a bátyámat jobban el tudtam volna képzelni egy párként, mint téged vagy Jugheadet. Jughead és az a Cooper lány egymásnak van teremtve. Elvégre a szüleik is együtt voltak. - teszi hozzá. Én meglepődök.
- FP és Alice Cooper? Ne... - akadok ki. - Kizárt.
- Pedig de. És ami a legjobb, hogy Alice Gettó Kígyó volt, mint te, vagy a bátyám. - tette hozzá. Én a szám elé raktam a kezem mosolyogva. Ez állat!
- Nézd... Nem tudom, hogy mit érezzek most Pea iránt, Lane. Csak annyit tudok, hogy fontos számomra és hogy nem akarom, hogy bármi történjen vele. - vallom be.
- Vidd be neki az Aspirint és a vizet. Ha felkel, elmesélek neki mindent, jó? - fog a vállamra biztatóan. Én bólintok.
Visszaérve a szobába, látom, hogy Pea pozíciót változtatott és most az oldalán feküdve alszik, testével felém néz. Én elmosolyodok, lerakom az ágy melletti komódra a pohár vizet és az Aspirint, fogom a cipőm és leguggolok az ágya mellé.
- Találkozunk a suliban, szépfiú. - simítom el a szeméből a haját és nyomok a homlokára egy gyors csókot, aztán visszaveszem a magassarkúmat, gyorsan elköszönök Maidalane-től, kisietek a bejárati ajtón, felülök a motoromra, leparkolok Vicék házánál és beszökök a vendégszoba ablakán. Amíg nem találok valami munkát és nem lesz keresetem, addig kénytelen vagyok náluk lakni. Vic szülei is Kígyók voltak, így teljesen meg vannak elégedve a helyzettel és nagyon jó velük a kapcsolatom.
Olyan hét óra körül ébredtem az ágyamban, észre sem vettem, hogy utcai ruhában aludtam el. Felkeltem és úgy döntöttem, beállok a zuhany alá, hogy normálisan nézzek ki.
Épp új ruhadarabokat kerestem fehérneműben, mikor kopogtak.
- Igen? - pillantok az ajtó irányába, míg kikészítem a kivett ruhadarabokat. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó és Vic lépett be.
- Szia. Anya mondta, hogy kész a reggeli. - mutat a kijárat felé.
- Kösz, hogy szóltál. - erőltetek mosolyt az arcomra. Nem túl sok kedvem volt erről beszélgetni. Még mindig fogalmam sincs, hogy érezzek Jughead és Betty iránt.- Baj van, Lexa? - kérdi halkan. Én azonban kezdek ideges lenni. Nem tudom, hogy mitől.
- Csak az, hogy fogalmam sincs, hogy kéne éreznem! Jughead otthagyott a jókislány Bettyért, Sweet Pea pedig érzéseket ébresztett fel bennem, amiről nem is tudtam, hogy léteztek és-és... - kezdek el hadarni, mint akit erre kényszerítenének.
- Lenyugodtál végre? - simít a vállamra megnyugtató halvány mosollyal az arcán Vic. Én lehunyom a szemem, veszek egy mély lélegzetet mosolyogva és bólintok, miután kinyitottam. - Sweet Pea egy rendes srác, Lexa. Hamar megkedveli az ember. De ez stresszes időszak neked. Bizonyára kielégületlen vagy...
- Ha te azt tudnád... - motyogom bosszúsan. Teljesen igaza van. Olyan régen voltam együtt utoljára fiúval, hogy a vágyaim belülről emésztenek fel teljesen.
- Viszont bármennyire is le akarsz feküdni vele, Pea ennél sokkal több. Várnod kell, amíg mindketten érzelmileg is egymásra hangolódtok. Ne legyen ugyanaz a helyzet, mint Juggal. - célozgat arra, hogy nem igazán voltunk romantikus értelemben egymásra hangolódva, mikor jártunk.
- Igazad van. Mindjárt kész vagyok. - teszem hozzá.
- Lent a nappaliban megvárlak. - mosolyodik el és magamra hagy. Én pedig befejezem a reggeli készülődést. Veszem a szokásos fekete táskám, a mobilom és mindent, ami kell, aztán lesietek a nappaliba, ahol ott találom Pea-t is. Megtorpanok a lépcsőn. Sweet Pea mi a francot keres itt?

YOU ARE READING
A Kígyó lány { 1 }
FanfictionAlexandra "Lexa" Werkhood egy úgymond átlagos 16 éves lány, nos azt leszámítva, hogy egy Gettó Kígyó Riverdaleben és a Déli oldalon lakik, ahol a hajléktalanok és azok az emberek élnek, akiket az Északi oldal mindig is elítélt. De hogy hogyan kerül...